Anjou-kori Oklevéltár. XXI. 1337. (Budapest-Szeged, 2005)

Documenta

mondta, hogy Miklós a szerbiai (Seruia) végeken lévő Golombok nevű királyi várban van, ezért a bán az ügyet 1335. november 8-ra (ad oct. OO. SS.) ha­lasztotta mindenféle bírság nélkül. Mivel a kitűzött időpontban Miklós nem je­lent meg, és mást sem küldött, miközben István a törvényes ideig várakozott, ezért Miklóst Istvánnal szemben egyszerű bírságban elmarasztalta. Ezután An­tal fia Gergely báni ember a csázmai kápt. kiküldöttje, a Kamarcha-i Boldogsá- gos Szűz kápolna papja, Pousa bizonysága mellett Miklóst 1336. február 22-én (f. V. prox. an. Domin. Remin.) Istvánnal szemben március 13-ra (ad f. IV. prox. p. Domin. Letare, videlicet diem. Med. Quadr.) a bán elé idézte. Mivel Miklós a kitűzött időpontban nem jelent meg, és mást sem küldött, miközben István a törvényes ideig várakozott, a bán az ügyet a szokott büntetéssel 1337. február 23-ra (ad quind. residencie exercitus nostri), majd március 9-re (ad quind. quind. videlicet ad Domin. Invocavit), továbbá március 24-re (ad f. II. prox. p. Domin. Oculi), végül április 7-re (ad f. II. prox. p. Domin Iudica) halasztotta a szokott bírsággal. Pál fia Miklós azonban egyik időpontban sem jelent meg, és mást sem küldött, miközben István a törvényes ideig várakozott. Ezért, mivel a tizennégyszer! halasztást kimerítette, és ilyen esetben Szlavónia szokása szerint birtokbaiktatásnak és vásári kikiáltásnak kell következnie, a bán megkereste a csázmai kápt-t, hogy küldje ki emberét, akinek jelenlétében Antal fia Gergely báni ember Istvánt Miklós Zygeth nevű birtokába tizenöt napos várakozás mellett beiktatja és Miklóst a szomszédok és határosok jelenlétében a bán szavával figyelmezteti, hogy június 15-én (in oct. fe. Pent.) Istvánnal szemben az általa elfoglalva tartott Peturkegoricha birtok ügyében feleletet ad­jon, és az addigi bírságokból két részben a bánt, egy részben pedig Istvánt ki­elégítse. A csázmai kápt. a bánnak visszaírt, hogy a báni ember, Antal fia Ger­gely és a kápt. kiküldöttje, János, a Zredicha-i Szt. Márton egyház papja jelen­tette nekik, hogy a kitűzött időpontban a megidézett és megintett Miklós to­vábbra sem jelent meg, és mást sem küldött, miközben István a törvényes ideig várakozott. A bán ezért újólag megkérte a csázmai kápt-t, hogy küldje ki em­berét bizonyságul, akinek jelenlétében Antal fia Gergely báni ember három vá­sáron ti. Kőrösön (Crisium), Kaproncán (Kapruncha) és Szerdahelyen (Zreda- hel) nyilvánosan kihirdeti, hogy Miklós augusztus 27-én (in oct. B. Regis Stephani) a bán előtt jelenjen meg elsősorban azért, hogy az általa elfoglalva tartott Peturkegoricha birtokrész ügyében Istvánnal szemben feleletet adjon, és a már említett bírságokat megfizesse. Ezután a kápt. visszaírt, hogy Antal fia Gergely báni emberrel kiküldte bizonyságként a Zredahel-i (!) Szt. Márton egyház papját, Jánost, akik visszatérve jelentették, hogy a kitűzött időpontban Miklós mintegy bűnösségét bizonyítva nem jelent meg, és mást sem küldött, miközben István a törvényes ideig várakozott. Ezért a bán Szlavónia nemesei­vel együtt a birtokot Miklóstól ítéletileg elveszi, és Istvánnak, valamint édes­testvéreinek Leurandus-nak és Adorjánnak ítéli. Miklós más birtokait pedig 283

Next

/
Thumbnails
Contents