Anjou-kori Oklevéltár. XXI. 1337. (Budapest-Szeged, 2005)

Documenta

rályi parancsra Lyzka birtokot a prépostnak és kápt-nak officiálisa, Benedek által vissza akarta adni, de Anthalius fia István fia Desew fivére, Mihály nevében is Benedeknek ellentmondott, mondván, hogy érvényes oklevelek erejével a birtok az övé, és így Benedek Desew-et Fülöp mr. elé idézte, és meghagyta neki, hogy a vitatott területre vonatkozó okleveleit mutassa be. Fülöp mr. előtt ezután Desew bemutatta az egri kápt. oklevelét, amelyben a kápt. átírta [IV.] László király [IV.] Béla király oklevelét megerősítő nyílt oklevelét, amely szerint a birtok [IV.] Béla adományából, valamint [V.] István és [III.] András királyok megerősítése nyomán a préposti és a kápt-é, és a Mátyás egykori szepesi prépostnak és testvéreinek tett adomány vissza lett vonva. Fülöp mr. a király által ez ügyben kiküldött bíró a vele lévő nemesekkel együtt a felek oklevelei alapján a birtokot a szepesi egyháznak ítélte, a másik fél okleveleit pedig érvénytelenítette, és ezt a király saját privilégiumában megerősítette. Desew az országbíró előtt Fülöp mr. ítéletét jogtalannak tartotta, és azt mondta, hogy a házában megvan [IV.] Béla királynak a birtokra vonatkozó eredeti privilégiuma. Sándor c. országbíró okleveleinek bemutatására, és annak bizonyítására, hogy az ítélet jogtalan, az akkor következő augusztus 1-jét (oct. B. Jacobi ap tunc venturas) tűzte ki a felek részére. A kitűzött időpont előtt Desew fivérével, Mihállyal belátván, hogy [IV.] Béla király nyílt oklevele részint azért, mert az István fiainak tett adományt [IV.] Béla király privilegiális oklevele érvénytelenítette, részint pedig ezért, mert pecsétjére és köriratára nézve gyanús, a kápt. oklevelének erejét felülmúlni nem tudja, és meggondolván, hogy egy lezárt ügy újra felélesztése miatt, patvarkodás bűntettében a gyanús nyílt oklevél bemutatása miatt pedig mint hamis oklevél bemutatói marasztaltathatnak el, büntetésük elengedését kérték, és Lyzka birtokot, mivel abban semmilyen joguk nincs, átengedték a szepesi egyháznak [IV.] Béla király 1248. évi privilégiumából az derül ki, hogy a király Lyzkaolaza nevű birtokot elődje, Kálmán király lelki üdvéért a szepesi egyháznak adományozta. Miután Desew mr. IV. Béla király és Sándor országbíró privilégiumainak pecsétjeit hamisnak mondta, a pecsétek megvizsgálására a dologban járatos személyeket küldtek ki, és az ügyet április 2-ra (oct. Med. Quadr.) halasztotta. A kitűzött időpontban Tatar (diet.) Mihály a szepesi prépost és kápt. nevében azok ügyvédvalló oklevelével bemutatta IV. Béla király és Sándor országbíró privilegiális okleveleit, amelynek (!) pecsétjét a nádor pecsétjével lezárt bőrtokban volt. Amikor a nádornak Sándor országbíró privilégiumát magába foglaló oklevelét mutatták be, Desew előadta, hogy az a privilégium, amely a nádor pecsétjével van ellátva, pecsétjét illetőleg törvényes, és Béla király privilégiuma, amelynek ellentmondott, az egy másik privilégium, és nem tartalmazza Mezespotaka határait. Ezek után a nádor, miután Desew az ő zárt oklevelét és Sándor országbíró abban talált privilégiumát érvényesnek ismerte el, és amely privilégiumból kiderült, hogy Desew és testvérei el lettek marasztalva, és a birtokot a szepesi egyháznak átad110