Anjou-kori Oklevéltár. XXI. 1337. (Budapest-Szeged, 2005)

Documenta

Peryn-i Miklós c-szel szemben fej- és jószágvesztésre ítéltetett. Az országbíró következő évi privilégiumából pedig az derült ki, hogy Peryn-i Miklós az országbíró előtt a Sándor fia László birtokaiból Magyar (diet.) Pál mr. által érvényes oklevelek szerint bírt birtokokat Pál mr-nek átengedte. Ezzel szemben Mihály fia Péter bemutatta János leleszi prépost és a konv. 1320. évi pecsétjében nagy furcsaságot (novitatem) mutató oklevelét az egri, a váradi és budai kápt-ok, a leleszi konv. és Drugetter Vilmos nádor 1333-ban, 1334-ben és 1335-ben kiadott okleveleivel együtt. Az utóbbiak szerint Mihály fia Péter Sándor fia Lászlót eltiltotta Keek nevű birtokának eladásától, Magyar (diet.) Pál mr-t annak megszerzésétől. A leleszi prépost és konv. pecsétjében nem csekély furcsaságot mutató nyílt oklevele szerint Karaz-i Sándor fia Miklós édestestvére, László nevében és az egri kápt. ügyvédvalló oklevelével előadta, hogy mivel Zalouch fia Mihály mr. és az ő fia Péter neki és testvérének különböző ügyeikben 10 budai mértékű márkát garasokban adott, Keek nevű birtokukat Mihálynak és Péternek adták megőrzésre és népekkel való betelepítésre addig, amíg a 10 márkát visszafizetni nem tudnák, vagy a birtokot elörökíteni nem akarnák, de azt senki másnak, csak Mihálynak és Péternek adhatják. Mivel azonban a leleszi prépost és a konv. nyílt oklevelének pecsétjében igen nagy furcsaság volt, és annak kiadása óta 15 év telt el, az országbíró megkérdezte Mihály fia Pétert, hogy neki vagy atyjának nincs-e másik oklevele vagy bizonyítéka a birtokra vonatkozóan. Péter erre azt válaszolta, hogy semmiféle más oklevele nincs, hacsak a leleszi konv-nél ugyanilyen formában és hasonló tárgyban nem található, vagy nem keletkezett az oklevelet megerősítő királyi oklevél. Az országbíró az oklevelet pecsétjének furcsasága miatt a többi eltiltó oklevéllel együtt gyanúsnak találván, az ügyet a bárókkal való megvitatás végett a következő napra halasztotta. Ekkor az országbíró engedélyezte Péternek, hogy a gyanús oklevél másik példányát vagy annak királyi átiratát a konv-nél megkeresse, és a neki a maga tisztázására adott időpontban bemutathassa. A gyanúsnak ítélt okleveleket magánál tartva időpontul 1336. január 2-át (2. Strennarum) tűzte ki, a pecsétfő bemutatására pedig január 8-át (in oct. Stren- narum). Az országbíró ezután az ügyet megvitatásra az előző állapot fenntartásával előbb 1336. április 7-re (ad oct. fe. [Domin.] Resurr.), majd 1337. február 3-ra (22. residencie regalis exercitus), végül a megegyezés reményében április 2-ra (ad oct. Med. Quadr.) halasztotta. A kitűzött időpontban Nyr-i Dénes Magyar (diet.) Pál nevében az országbíró ügyvédvalló oklevelével és Zalouch fia Mihály fia Péter a leleszi konv. ügyvédvalló oklevelével atyja nevében is az országbíró előtt megjelentek, és bemutatták a király nyílt oklevelének két példányát, amelyek szerint Mihály és Péter az oklevelek erejével, a jog szerint törvényesen a Magyar (diet.) Pál mr-nek jutott Keek nevű Zabouch megyében fekvő birtokot átengedik Pál mr-nek, és valamennyi a birtokot illetően addig keletkezett oklevelet érvénytelennek nyilvánítják. Péter atyja nevé103