Kristó Gyula-Makk Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XIX. 1335. (Budapest–Szeged, 2004.)

fia János bemutatták ugyan [III.] András király oklevelét, de ez elégtelennek bizonyult a birtok megszerzésére, ezért Pál bán Gamas birtokot János fia Péternek ítéli. Tá.: Pál királyi országbíró, 1347. szept. 26. Dl. 107 709. (Puky cs. It.) K.: -. (III. András király említett oklevelét 1. Reg. Arp. 4383. szám.) Megj.: A macsói báni cím az oklevelet gyanússá teszi. 162. (1335. márc. 29-ápr. 26.) Pál c. királyi országbíró írásban (scribendo) kéri a [székes-]fehérvári kápt.-t, hogy küldje ki tanúságtételre emberét, akinek jelenlétében a királyi ember ápr. 26-án (3. die fe. B. Georgii mart.) a felek társaságában arra a vitás birtokra megy, amelyet [IV.] Béla király privilégiuma tartalmaz, e privilégiumot Károly király - Mihály fia Deseu, István fiai: Beke, Jakab által bemutatott - privilégiuma erősítette meg, s a királyi ember e birtokot v. földet a privilégiumban foglalt határoknak megfelelően - István mr., az udvarnokok c.-e ellentmondása mellőzésével - Deseu-nek, Beke-nek és Jakabnak, azon földet v. birtokot pedig, amely Scenna nevet viseli, és a fenti határokon kívül fekszik, a király személyében ezen István mr.-nek iktatja, Deseu, Beke és Jakab ellentmondását figyelmen kívül hagyva. Erről a [székes-]fehérvári kápt. oklevelét máj. l-jén vigyék az országbíró ítélőszéke elé. Emi.: az 552. számú oklevélben. K.:163. 1335. márc. 30. Zonk mr. alispán és a 4 Borsod-i szb. közlik: mivel János, Domokos és Bálint ott voltak és részt vettek Damak-i Kelemen fia Tamás megölésében, a m. összes nemese számára Vamus faluban márc. 30-án (f. V. prox. p. domin. Letere) tartott congregacio-n Tamás testvére, Petheu felemelkedve az említett távol levő gyilkosokat perbe fogta. Az oklevéladók az összes nemessel úgy határoztak, hogy a bűnösöket fogják el, állítsák bíró elé. Ha bármely falu nem fogná el őket, akkor a falu is emberölésben marasztaltassék el. D. die prenotata, a. d. 1335. E.: Pécsi püspöki lt. Klimó-gyüjt. 59. (Df. 285 803.) Hátoldalán pecsét nyoma. K.: F. VIII. 4. 146-147. (hiányos).