Kristó Gyula-Makk Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XIX. 1335. (Budapest–Szeged, 2004.)

előterjesztésre három alkalommal nem tudott válaszolni, és a napot elvétette, az első két esetben a bíróságon Kopoz-t 3-3 M. bírságban elmarasztalták, s midőn a harmadik alkalommal sem tudott válaszolni, ezért urát a hatalmaskodásban vétkesnek ítélték, és a congregacio-n a zalai c.-szel együtt ülésező nemesek úgy határoztak: Kopoz ápr. 6-ig jelenjék meg, és kétharmad részben a bírónak, egyharmad részben ellenfelének adjon elégtételt. D. in Kopornuck, f. V. prox. an. domin. Letare, a. d. 1335. E.: Dl. 2900. (NRA. 51. 46.) Vízfoltos. 2 zárópecsétre utaló bevágások, a bal alsóban hártyacsík, a hátoldalon középen nagyobb kerek pecsét nyoma, alatta és fölötte l-l gyűrűs pecsét nyoma. Emi.: a 154. számú okelvélben. K.: Zala 1.289-290. 130. 1335. márc. 23. Beke c., Duymus Posaga-i c. albírája és Iván c. terrestris közlik: korábbi oklevelüknek (1. 105. szám) megfelelően márc. 16-án (f. V. prox. p. domin. Remin.) Domokos mr. eléjük állította poroszlóját, aki elmondta, hogy ő Miklóst [1334.] dec. 17-én törvényesen megidézte márc. 16-ra, és a poroszló most meg akarta változtatni szavait, és midőn az oklevéladók az iktatást a nemesek vizsgálatára márc. 23-ra (ad f. quintam prox. p. domin. Oculi) halasztották, akár megváltoztatja szavait, akár nem, e napon az oklevéladókkal a bíróságon együtt ülő nemesek azt mondták: bírság terhe alatt változtathatja meg; Domokos mr. poroszlója, Demeter megerősítette, hogy ő Miklóst [1334.] dec. 17-én törvényesen megidézte márc. 16-ra, e Miklós helyett Tamás fia Péter jelent meg, de a poroszlónak nem mondott ellent. D. f. V. supradicta, a. d. 1335. E.: Dl. 2889. (NRA. 1507. 33.) Hátoldalán 14. sz.-i kéz írásával tartalmi összefoglaló, benne Domokos István fiaként, Miklós pedig Tuerdy-i Mihály fiaként szerepel, záró pecsét nyoma. K.: AO. III. 137-138. (1335. márc. 6-i kelettel); Smic. X. 204-205. (1335. márc. 23-i kelettel).