Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. XVIII. 1334. (Budapest–Szeged, 2019.)
Documenta
fizetett. Nov. 12-én (sab. scilicet 2. die fe. B. Martini) Bereen falut rótta ki, talált ott 107 füstöt, malommal, a c., a scolaris és a pastor házával, és Lőrinc plébános fizetett. Nov. 13-án (in fe. B. Briccii conf.) Zárkád falut rótta ki, talált ott 60 füstöt, egy malmot, és Wyncho plébános fizetett volna 1 nagyobb súlyú M.-t, de mivel nem volt ennyije, a társai kérésére János elengedett neki 1 kuntinus-t. Nov. 14-én (f. II. scilicet 2. die B. Briccii) Tordas falut rótta ki, talált ott 56 füstöt, és Konrád (Corrardus) plébános fizetett 1 lat híján 1 nagyobb súlyú M.-t. Nov. 15-én (f. III.) Purkaz falut rótta ki, talált ott 35 füstöt, és Péter plébános fizetett nagyobb súlyú fél M.-t és 5 kuntinus-t. Nov. 16-án (f. IV. scilicet in fe. B. Othmari conf.) Ramaz falut rótta ki, talált ott 255 füstöt, malommal és egyebekkel, és Sigirmann plébános fizetett 4 nagyobb súlyú M.-t és 1 ferto-t. (Ez így mindösszesen 925 füst.) Nov. 20-án (2. die fe. B. Elyzabet) Crakow falut rótta ki, talált ott 188 füstöt, és Pál plébános tartozott fizetni 3 nagyobb súlyú M. és fél ferto ezüstöt, de mivel nem fizetett, János interdictum alá vetette. Ue. napon Igun falut is kirótta, ott talált 217 füstöt, és János plébános tartozik fizetni 1 kuntinus híján 3,5 M. és fél ferto finom ezüstöt. E.: Szeben város lt. Nova collectio posterior. 82. 1829. (Df. 292 768.) Egyes szám első személyben fogalmazott irat, amelyet később könyvkötéshez használtak fel. K.: ZW. II. 464-465. (511. szám). R.: Erdélyi Okm. II. 302-303. (831. szám). Ford.: Doc. Trans. III. 341-342. (220. szám; román nyelvű). 616. 1334. nov. 11. A Róbert nápolyi király familiaris-ai közül a Mo. (V) királya, Róbert nepos-a fia: András, Calabria hercege kíséretébe rendelt nápolyi személyek havi zsoldja 4 uncia. 1334. die. XI. Nov. K.: Wenzel, Dipl. emi. I. 327. (333. szám) A nápolyi Grande Achivio-ban volt Registri Angioini Q. 296. Reg. Roberti 89. alapján. 617. 1334. nov. 16. A pannonhalmi (Sacer Mons Pannonie) Szt. Márton-monostor konventje Miklós, a Beel-i Szt. Móric-monostor apátja kérése és oklevél-bemutatása alapján függőpecsétjével ellátott privilegiális oklevelében átírja a Beel-i monostornak kiadott, ép és gyanútól mentes privilégiumot [a monostor javainak 1171-ben készült összeírásáról]. D. f. IV. prox. p. fe. B. Martini conf. eximii et ep. Turonensis, a. d. 1334. A. E.: BFL. Pannonhalma. Konventi lt. Capsarium 343. 27. NN. (Df. 207 149.) Függőpecsétre utaló plicatura. Tá.: Szécsi Miklós országbíró, 1370. nov. 7. Uo. 569. 20. D. (Df. 207 368.) 301