Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. XVIII. 1334. (Budapest–Szeged, 2019.)

Documenta

tő válaszadásra jelenjen meg [1334.] jan. 13-án (oct. fe. Epiph. d.), különben a per tárgyalását úgy [folytatják le, hogy] kárát fogja szenvedni makacsságának és lázadásának, mivel a bírói hatáskör ellen lázadó összes makacskodót [a bírói szigor] büntető kardja szelídíti meg. Ám János akkor sem jelent meg, [és ismét nem küldött senkit maga helyett], hanem makacsul távolmaradt, hogy kihágásait tovább tudja leplezni (ocultare). Ezért Pál c. a bárók és az ország nemesei tanácsával, nehogy mindez büntetlenül maradjon, bírói hatáskörével élve megfosztotta Jánost minden birtokjogától, ezek harmadát a püspök, kétharmadát saját bírói [kezéhez] csatolta, és Jánost fővesztésre ítélte.

Tá.: Zsámboki (Gilétfi) Miklós nádor, 1348. júl. 4. HML. 884. Besenyőtelki nemesi közbirtokosság (Df. 210 792.) Helyenként hiányos.

K.: Bessenyei 123-125. (7. szám; Tá.-ban.) A kiegészítések innen származnak.

18. 1334. jan. 17. Bonchida

[Mo]uruch-i Márfton] fia János c., Dubuka-i c., valamint Badug-i Péter és Cheh (diet.) János, ugyanezen m. szb.-i bizonyítják: az idősebb (Maior) Wos (diet.) Miklós c., ill. Bonchnirese-i Domokos fiai: János és Péter között Bonchnirese ~ Bochnirese birtok azon negyede körül hosszabb ideje fennforgó viszályban, amely részhez Miklós c. e nemesektől vásárlás révén jutott, a felek nemes fogott bírák közvetítésével kiegyeztek egymással. Az egyezség értelmében Domokos fiai a birtok Boziastelec föld v. birtok felől eső, hatáijelekkel elkülönített jobboldali negyedét a felek által odavitt sok nemes jelenlétében, ill. a szomszédok és határbirtokosok beleegyezése mellett odaadták Miklós c.-nek minden haszonvételével és tartozékával együtt, kivéve az e részbe eső malomhelyeket és 2 halastavat. A negyedrészt elkülönítő határ: Ke felől indul, hegyen földjei, erdőben földjelek, Zupalmapathaka-nál földjei, Munurouspathaka-ban tovább, az innen E-ra eső, kijjebb fekvő rész Miklós c. negyede, Ny-nak lefelé tovább, Bochnirese birtok szélénél földjei, gyümölcsfa alatt földjei, tavon átkelve földjei, kaptatón fel Ny felé, földjei, át a hegyen, földjei, elkanyarodva le a hegyről, Sospatak patakon átmenve Sciluas irányában, földjei, Buziasthelek határánál zárul. Erről a c. és a szb.-k pecsétjükkel megerősített oklevelet adnak ki.

D. in Bonchyda, in Anthonii conf., a. d. 1334.

E. : AL. Wass cs. lt. Oklevelek 3. 9. (Df. 252 738.) Kissé hiányos. Hátoldalán 2 befüggesztett pecsét nyoma.

K.: Doc. Trans. III. 574-575. (171. szám; hasonmással).

R.: Erdélyi Okm. II. 288-289. (794. szám); Wass 223. (30. szám).

Ford.: Doc. Trans. III. 313-314. (171. szám; román nyelvű).

28