Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. XVIII. 1334. (Budapest–Szeged, 2019.)
Documenta
János és Lachk fia: Miklós Laak birtokot szegénységük miatt Tegzew fia: István mr.-nek a mondott cserére átengedték, azzal a feltétellel, hogy ha István mr. e birtokot bármikor el akaija adni v. idegeníteni, ezt csakis Lőrinc fia: Zeped mr.-nek v. Lőrinc fia Miklós fia: Miklósnak teheti meg, mivel azok velük rokonok. Pál c. a per megfontolását ezután a következő napra (ad 2. diem) halasztotta el, mikor is Loránd nem jelent meg, hanem nevében Pochoy-i Péter állt elő a Jazo-i konvent ügyvédvalló levelével, ill. Bekus a maga és László, Tamás és Miklós nevében ue. konvent ügyvédvalló levelével járult Pál c. és a bárók elé, és ismét bemutatták egymás ellenében mondott okleveleiket. Ezután, amikor Pál c. megkérdezte Loránd képviselőjét, hogy a Zepud fiai és Miklós érdekében bemutatott oklevelekkel szemben szót akar-e emelni, ő nemmel felelt. Mivel tehát Tekus fia István fia: Loránd István nádor oklevelével Laak birtokot - amely a mondott oklevelek erejével Zepud fiainak és Miklósnak jár - Tegzew fia: Istvánnak cserére átengedte, úgy, hogy ha azt el akaija idegeníteni, csak Zepud-nak v. Miklósnak teheti meg, Loránd képviselője és maga Loránd pedig a mondott oklevelekkel szemben nem emelt szót, és így Loránd a korábbi beleegyezését megváltoztatva Laak birtokot patvarkodó és jogtalan módon követelte Zepud fiaitól és Miklóstól, ezért Pál c. az oklevélben megnevezett bárókkal és az ország számos vele ülésező nemesével Laak birtokot minden haszonvétellel Zepud fiainak: Bekus-nak, Lászlónak és Tamásnak, valamint Mihály fia: Miklósnak ítélte, más jogának sérelme nélkül, Lorándot pedig jogtalan követelése miatt ellenükben a patvarkodók büntetésével sújtotta. Tá.: Lackfi István nádor, 1389. febr. 7. Dl. 42 413. (Múz. Ta.) Helyenként foltos v. hiányos. ív: -Megj. : IV. László oklevelét 1. Reg. Arp. 2415. szám, a budai kápt. és István nádor okleveleit Anjou-oklt. II. 295., III. 44. és 280. szám. 535. 1334. szept. 11. Visegrád [L] Károly király az óbudai (Vetus Buda) kápt.-nak: a cseh (Bohemus) Chenyk (Chenig) mr., királyi lovag (strennuus miles aule nostre) az örökös nélkül elhunyt Welpret-i (Welpreth) Demeter fia: Nagy (Magnus) Leustach Heweswywar (Heweswyuar) m.-i Bura nevű birtokát kérte adományul, amelyet Miklós fia: Cheley által elfoglalva talált, de Cheley-től a jog rendje szerint megszerezett, majd azt a királynak cserébe adta az Vgud várhoz tartozó bizonyos birtokokért. A király megfontolva István mr., a királyi aula specialis notarius-a hű érdemeit, főleg vére hullását Havasalföldön (terra Transalpina), Bura birtokot István mr.-nek és örököseinek adja, és utasítja a kápt.-t, hogy küldjék ki tanúságtevőjüket, akinek jelenlétében Koka-i Mogh v. Cheruehaza-i (Cherueyhaza) Benedek fia: Pál v. Weychk-i Miklós királyi ember a szomszédok összehívásával e birtokot régi határai mentén bejárva iktassa Istvánnak minden haszonvétellel, ha nincs ellentmondás. Az esetleges ellentmondókat idézze meg 265