Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. XVIII. 1334. (Budapest–Szeged, 2019.)

Documenta

végül 1333. márc. 17-re (a. d. 1333., ad oct. medii Quadr.) jutott, amikor is az ügyvédvalló levéllel megjelent Besenyő (Byssenus) Miklós a király nevében előadta, hogy az uralkodó hj. u. birtokba akarta venni a fő- és birtokvesztésben elítélt Fodor (Crispus) Miklós fia: Farkas Tolna m.-i Barlyad és Bykad nevű birtokait - amelyek Pál c. privilegiális oklevele szerint ítélete révén kétharmad részben hozzá mint bíróhoz, egyharmad részben pedig a királyhoz kerültek -, Lőrinc fiai ezek iktatásának ellentmondtak, s ennek okát tudakolta tőlük. Mire Lőrinc fia: Mihály a maga és fr.-ei nevében a Saxard-i konvent ügyvédvalló levelével azt állította, hogy Barlyad és Bykad birtokok fele oklevelek alapján hozzá és fr.-eihez tartoznak, s bemutatta a Saxard-i konvent 2 nyílt okiratát, amelyek szerint Fodor ~ Fudor (diet.) Miklós fia: Farkas a Barlyad és Bykad nevű birtokokat 60 M.-ért 1318. okt. 4-től (a f. IV. prox. p. fe. B. Mychaelis arch., a. d. 1318.) annak 10. évfordulójáig kétszeres büntetés alatt Mihályék apjának, Kery-i Lőrincnek és Peel-i Beke-nek elzálogosította, de azokat a kijelölt napon nem váltotta ki. Mivel Besenyő Miklós azt állította, hogy a király az ország szokásának megfelelően e birtokok felét Lőrinc fiaitól ki akarja váltani, de ezek becslése nélkül Pál c. nem tudott időpontot kitűzni erre, ezért írt a Saxard-i konventnek, hogy emberei (homines nostri) a konvent tanúságtevőjének jelenlétében okt. 1-jén (3. die fe. B. Mychaelis arch.) e birtokok felét a szomszédok és a felek v. képviselőik jelenlétében királyi mértékkel megmérve az ország szokása szerint becsüljék fel, majd a konvent okt. 6-ra (ad oct. B. Mychaelis arch.) tegyen jelentést neki. Akkor Besenyő Miklós a király személyében és ügyvédvalló levelével - a maga és fr.-ei nevében a Saxard-i konvent ügyvédvalló levelével előállt Lőrinc fia: István jelenlétében - bemutatta Pál c.-nek a konvent oklevelét, miszerint Barlyad birtokot 30, Bykad birtokot pedig 15 M.-ra becsülték. Ám mivel a király távolléte miatt neki e birtokfelek kiváltására Pál c. nem tudott időpontot kitűzni, ezért a pert a Tengerentúlra indult királyi had feloszlásának 22. napjára (ad 22. diem residencie exercitus regii versus partes Transmarinas moti) halasztotta el (1. 96. szám). Akkor, vagyis a márc. 20-ra kihirdetett hadoszlás 22. napján: [1334.] ápr. 10-én (22. die residencie exercitus regii ad domin. Ramispalmarum proclamate) Besenyő Miklós jelent meg a király személyében és ügyvédvalló levelével, s kérte Pál c.-től az időpont kitűzését, míg Kery-i Lőrinc fia: István a maga és fr.-ei: Lőrinc, Mihály és János, valamint Peel-i Beke nevében megengedte e birtokok kiváltását a királynak a mondott becsértékben, miként ez őt illeti, ezért Pál c. meghagyta, hogy az uralkodó Barlyad birtokot 30, Bykad birtokot pedig 15 M.-ért az ország szokása szerint részben dénárokban, részben természetben (in estimacione condigna) júl. 15-én (22. die fe. Nat. B. Johannis Bapt.) felerészben Kery-i Lőrinc fiaitól, felerészben pedig Peel-i Beke-től a [székes-]fehérvári kápt. e. váltsa ki, a felek pedig a kápt. jelentését júl. 29-re (ad 15. diem) vigyék elé vissza (1. 136. szám). Akkor Besenyő Miklós a király nevében és ügyvédvalló levelével bemutatta Pál c.-nek a kápt. oklevelét, miszerint Besenyő Miklós 30 budai M.-t kifizetett Barlyad birtok kiváltásáért Kery-i Lőrinc fiainak: Istvánnak, Lőrincnek, Mi226