Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. XVIII. 1334. (Budapest–Szeged, 2019.)
Documenta
1. 1334. jan. 1. Bertalan testvér, peijel és a [budafel-]hévízi (de Calidis Aquis) Szentháromság-egyház keresztes konventje e. Ompod fia: Beke c. kinyilvánítja, hogy Hench c. fia: János mr. Owar-i várnagynak tartozik azzal a budai súllyal számolt 6 M.-val, amelyet az helyette megfizetett az óbudai (de Veteri Buda) Gekminus c.-nek. Ezen kifizetett összeg fejében ápr. 24-ig (usque f. B. Georgii mart. nunc venturum) elzálogosítja János mr.-nek tulajdon Byal birtokát, egyszersmind vállalja, hogy amennyiben a jelzett napon nem adná meg neki a 6 M.-t, akkor köteles lesz nemes fogott bírák becsűje alapján egy megfelelő értékű részt odaadni részére, amely kötelezettségének elmulasztása esetén tartozása azonnal 12 M.-ra emelkedik. D. in die Strennarum, a. d. 1334. E.: Dl. 2804. (MKA. NRA. 603. 05.) Hátoldalán közelkorú és újkori kéz írásával 2 tárgymegjelölés; kerek hátlapi pecsét nyoma és hártyaszalagjai, ív: -R: Pest m. 43. (233. szám); Bakács, Pest megye 152-153. (479. szám). 2. 1334. jan. 1. A zágrábi kápt. elrendeli, hogy miként a dékánok már gyakorta közhírré tették, az egyház területén 5 éven túl ne maradjon gondozatlanul szőlő, hanem mindenki művelje meg szőlejét, és egyházhoz tartozó földet senki ne tarthasson meg a kezén efféle műveletlen szőlők révén. Ha pedig mégis elhanyagolnák a gondozást, a megműveletlen területet ne nevezzék többé szőlőnek, főként azért, mert a szerzeményi, ill. vételi jog alapján e szőlők egykori urainak rendszerint semmi haszna nem származik ezekből. Emiatt a művelést elmulasztók veszítsék el azon jogaikat, amelyekkel egykor e szőlőkben rendelkeztek, és ne éljenek panasszal azok ellenében - legyen szó akár az egyház predialis-airól, akár az egyháztól más jogon birtokokat tartóktól -, akik az egykori szőlőket helyreállították, kiváltképpen is, ha mindezt uraik engedélye alapján cselekedték, mi több, utóbbi esetben rögtön kijárnak számukra örökre mindama jogok, amelyek a szokás alapján másutt is érvényesülnek. Erről a kápt. függőpecsétjével megerősített oklevelet ad ki. D. in fe. Cire, d., a. eiusdem 1334. Má.: HD A. Arch. cap. Zagr. Liber acclavatus seu statutorum Zagrebiensis (Kniga 821.) A zágrábi káptalan statútumai, 4. rész 19. szám (Df. 291 740.) (XIV. századi). K.: Tkalcic, Mon. ep. Zagr. II. 139. IV. pars c. 19.; Tkalcic, Mon. civ. Zagr. I. 144. (164. szám); Smic. X. 140. ( 89. szám). 21
