Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. XVIII. 1334. (Budapest–Szeged, 2019.)

Documenta

385. 1334. júL 19. Visegrád Pál c., [I.] Károly király (H) országbírója kinyilvánítja, hogy amikor Kopleen fia: Miklós, István fia: András és Demeter fia: Phynta idézéssel perbe vonta Wrdugh (diet.) András fiait: Simont, Miklóst, Mihályt és Marhardus-t, a per több halasztás u. végül a király fiát: András herceget a Tengerentúlra (ultra partes Transmarinas) elkísérő királyi had márc. 20-ra (ad domin. Ramispalma­­rum) kihirdetett feloszlatásának 22. napjára [ápr. 10.] jutott Pál c. perhalasztó oklevelével (1. 95. szám), mikor is a Miklós, András és Phynta nevében a királyi kápolnaispán ügyvédvalló levelével eljáró Mihály fia: Péter klerikus előadta András említett fiai ellenében, hogy amikor Miklós, András és Phynta kérték Wydkaa nevű birtokuk határainak kiadását András fiaitól azok Olchwa nevű birtoka felől, András fiai ezt megtagadták, emiatt Miklósék jobbágyai nem tud­tak ott tovább lakni, és ezért 50 M. kárt szenvedtek el. Erre András fia: Simon a maga és fivérei (fi.) nevében a várad-előhegyi Szt. István első vértanú-monostor konventjének ügyvédvalló levelével azt felelte, hogy Miklósék sosem kérték tőlük ezt, és ezáltal semmilyen káruk nem keletkezett, mivel ők Wydka határai­nak kiadására Olchwa felől mindig is készek voltak. Mivel Péter klerikus az állítását és az András fiain követelt kárt nem tudta bizonyítani, és mivel a hatá­rok kiadásához szükségesek a királyi emberek és az egri kápt. tanúságtevői, Pál c. írt az egri kápt.-nak, amire a választják 8-ra kérte (1. 146. szám). Akkor meg­jelent egyik részről Kopien fia: Miklós a maga és András nevében az egri kápt. ügyvédvalló levelével, valamint ezen Phynta fr.-e: Pál - azt állítva, hogy idő­közben Phynta elhunyt -, a másik részről pedig András fia: Simon a maga és mondott fivérei nevében a várad-előhegyi Szt. István első vértanú-monostor konventjének ügyvédvalló levelével, és bemutatták az egri kápt. oklevelét (1. 343. szám). Ezután Pál c. megkérdezte Simont, hogy az a föld, amiről ő és test­vérei azt állították, Zopay-nak hívják, bárhogyan is hozzájuk tartozik-e, mire Simon azt felelte, hogy az a Koplen-i Szt. Márton-monostor földje, ő és fivérei pedig többek között a monostor kegyurai. Kopien fia: Miklós és Pál ellenben azt mondták, hogy az a föld nem a monostorhoz, hanem az ő Wydka nevű birto­kukhoz tartozik régtől fogva. Pál c. mindezek alapján a 2 birtok elkülönítését a mondott 2 hatáijelig (amelyeken túl András fiai nem mentek tovább) örökre jó­váhagyja, azzal, hogy ha Miklós, András és Pál a Wydka nevű birtokuk határait ennél tovább is ki akaiják maguknak adatni bárkivel, ezt megtehetik a jog rend­je szerint. Erről a felek kérésére pecsétjével megerősített oklevelet bocsát ki. D. in Wyssegrad, 12. dietermini reportacionis seriei prenotate, a. d. 1334. E.: 1. Dl. 98 537. (Károlyi cs. nemzetségi lt. 14. 4.) Hátlapján újkori kezektől származó tárgymegjelölések, valamint doborpajzs alakú pecsét nyoma. 2. Dl. 99 349. (Uo. Károlyi cs.) Mintegy kétharmada hiányzik (hajtásvonalai alap­ján könyvborítónak használhatták). Hátlapján újkori kéztől származó tárgymegje­lölés. K.: Károlyi I. 89-93. (74. szám). 197

Next

/
Thumbnails
Contents