Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. XVII. 1333. (Budapest–Szeged, 2002.)

Tá.: Szécsi Miklós országbíró, 1358. jan. 24. Dl. 4708. (NRA. 1538. 51.) E-je a király utolsó pecsétjével ellátott nyílt oklevél volt. K.: F. IX. 2. 730. (Az 1324. évi oklevelet 1. Anjou-okit. VIII. 474. szám, az 1285. évit 1. Reg. Arp. 3393. szám.) 90. 1333. febr. 27. Miklós mr. pestújhegy-vári rector, Thylmannus albíró, Megerdorf-i Kunckylinus, Woluengus, Leeb, egri Jakab, Thylmannus testvére Miklós, Ruedulynus, Sedulynus, Perenhauser, győri Miklós, Wlmannus fia Mihály, Myko fia Péter, Bothuk fia János akkori esküdtek előtt Kunch, a vár volt bírája fia Rubynus c. fia Jakab mr. iíjú polgártársuk wlgo Kunch span maiura nevű, őt atyai jogon megillető predium-át v. allodium-át Buda város és Neek falu között, 2 nagy út közepén kő- és faépületekkel, aknákkal, bányákkal, kőbányákkal, a patak és a Boldogságos Szűz Mária-egyház melletti, új telepítésű szőlő felével, a szomszédok és a rokonok beleegyezésével 100 ezüst M.-ért eladja apai nagybátyjának (patruo), Kunch fia János fia Kunchylinus c.nek, polgártársuknak és bírónak szavatosság vállalásával. Erről a rector, az albíró és az esküdtek kettős pecsétjükkel megerősített privilegiális oklevelet adnak ki. D. sabb. prox. p. oct. Cynerum, a. d. 1333. A. E.: Esztergomi kápt. m. lt. 41. 1.9. (Df. 237 210.) Hátoldalán 14. sz.-i kéz írásával rövid német nyelvű tartalmi összefoglaló; függő pecsét töredéke. Á.: Esztergomi kápt., 1694. okt. 15. Dl. 87 002. 5-6. old. (Hg. Esterházy cs. lt. 80. B. 18.) (18. sz.-i Má-ban). K.: Str. III. 222-223. (E-ről). R.: Pest m. 42^43. (E-ről). 91. 1333. febr. 27. (Velence) A velencei tanács 1333. febr. 27-én (a. d. 1333., die 27. Febr.) úgy határoz: követe óvatosan fürkéssze ki Mladinus c.-től szándékát arra az esetre, ha Mo. királya-mint hírlik - a tengerpartra érkezik. Reg.: Ljubic és Wenzel, Dipl. Emi. szerint: Misti velencei államkönyv. Velencei lt., ill. bécsi császári titkos lt. (utóbb: HHStA.). K.: Ljubic I. 401.; Wenzel, Dipl. Emi. I. 303-304.