Tóth Ildikó Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XV. 1331. (Budapest–Szeged, 2004.)

R.: Szabó K.,Erd. Múz. Oki. 12.; Szabó K., TT. 1889. 531. Román ford.: Doc. Trans. III. 34-35. 400. 1331. okt. 5. Visegrád Pál c. országbíró tudatja, hogy Magar-Magyar (dict.) Pál mr., Gymus-i várnagy gyermekkora első éveitől hűséges szolgálatait mutatta a királynak, ezért érdemeiért még korábban megkapta tőle a Budrugh m.-i Adrián birtokát, ahol a határok megújítására lett volna szükség, ezért a király ennek elvégzésére utasította a Kw-i kápt.-t (1. 229. szám), és a kápt. a jelentésében (1. 230. szám) írtaknak megfelelően megidézte Keled fia Péter fiait: János klerikust és Miklóst jún. 9-re (ad quind. oct. fe. Penth. nunc preteriti) a királyi jelenlét elé, de az ügy innen nov. 8-ra (ad oct. fe. 00. SS. prox. venturas) lett halasztva az országbíró memoriális oklevele értelmében (1. 232. szám). Ezen időhatár előtt, okt. 5-én (sabb. prox. an. oct. B. Michaelis arch.) a perben szembenálló felek személyesen megjelentek, és Keled fia Péter fiai: János klerikus és Miklós előadták, hogy az egykor Leustachius tulajdonát képező Budrugh m.-i Adrián birtokot azok minden tartozékával és haszonvételeivel együtt a korábbi birtokos által bírt határai megtartása mellett Magyar (dict.) Pál mr.-nek és örököseinek hagyják örök birtoklásra, a birtokra vonatkozó egyéb okleveleket pedig nov. 8-án (in oct. 00. SS. prox. venturis) Pál mr. kezeibe adják az országbíró színe előtt, ha pedig ezt nem tennék meg, ezek az oklevelek ettől függetlenül is érvényüket vesztik. D. in Wyssegrad, sabb. prox. an. oct. B. Mychaelis arch. prenotatas, a. d. 1331. E.: Dl. 2687. (Acta ecclesiastica ordinum et monialium. VBuda 28. 3.) Hártya, hátlapon természetes színű, pajzs alakú pecsét apró töredéke, középkori kézírással tárgymegjelölés. A.: 1. a 410. számú oklevélben.