Tóth Ildikó Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XV. 1331. (Budapest–Szeged, 2004.)

kijelölést tartson. Erről a király írásos jelentést kér. D. in Visegrád, f. VI. prox. p. oct. Nat. virg. glor., a. d. 1331. A: a 405. számú oklevélben. K.:378. 1331. szept. 20. Sopron Márton fr., a borsmonostori (Szűz Mária-hegyi) konvent apátja és a konvent tudatja, hogy per folyt Lukács soproni polgár és nővére: Luca között Chlingenpach örökölt birtok ügyében, mely birtoknak a konvent volt adományozója és bírája. A soproni bírák és esküdtek előtt folyó pert a konvent elé helyezték, és a konvent a polgárok segítségével arra az elhatározásra jutott, hogy mindkét fél a birtok felét birtokolhatja, mivel a nővér részét férje pénzzel megszerezte, ezáltal Gvnzlinus özvegye és örökösei a saját részt csak Lukácsnak és örököseinek, ill. a konventnek adhatják el azért a pénzért, amennyiért Gvnzlinus megszerezte hozzátéve, hogy ha az úrnő és örökösei nem illően bánnának Lukáccsal, és ez nyilvánossá válna a konvent előtt, és ezeket Luca úrnő és örökösei nem tudnák tisztázni, akkor Lukács visszaadva nővérének v. örököseinek a földért járó pénzt, teljesen bírhatja azt. A rendelkezés megszegője minden jogát elveszti, része a konvent kezére jut vissza. A rendelkezés tanúi voltak Jakab fr. perjel, Hainricus fr. alperjel, Lipót fr. őrszerzetes, Dyetricus soproni bíró, Gayzel Miklós, Agandorfer Péter, Hoflein-i Péter, Gaer-i Péter, Hodwoaner Konrád, Rippo Pál és más megbízható tanúk. D. et acta sunt hec in civitate Suppruniensi, a. d. 1331., in vig. Mathei ap. et ev. A. E.: GYMSML. 2. Sopron város lt. Diplomatarium. 105. (Df. 201 739.) K.: HO. III. 112. (részlet); Bgl. IV. 99-100. R.: Házi I. 1.61