Almási Tibor–Kőfalvi Tamás: Anjou–kori Oklevéltár. XIV. 1330. (Budapest–Szeged, 2004.)

Megj.: A datatio [ ] közötti kiegészítése Wenzel kiadásának ugyancsak zárójelben adott közlésén alapul. 86. 1330. febr. 12. [I.] Károly király (H, Da, C, Ra, Se, G, L, Cu, Bu, princ. Sal., mont. S. Angeli dom.) tudtul adja: amikor a Maghar (dict.) Pál mr., Ghimes-i várnagy által egy örökös nélkül meghalt ember birtokaként tőle örök adományba kért Zothmar m.-i Onad birtokot Tamás fia: János királyi ember a váradi kápt. tanúsága mellett iktatni akarta Pál mr. részére, Powka fia: János, Csanád egri püspök officialis-a ura nevében ellentmondott az iktatásnak, amiért őt a váradi kápt. oklevelének (1. 66. szám) bizonysága szerint jan. 30-ra (ad III. f. prox. p. fe. Conv. S. Pauli) a királyi jelenlét elé idézték. A kitűzött napon az egri püspök a király színe elé járulva bemutatta annak 2 privilégiumát, amelyek közül az egyiket még a régi, a másikat pedig az új királyi pecséttel erősítettek meg. Ezekben a püspök - akkor még mint prépost - érdemes szolgálatai jutalmául több más birtok mellett örök jogú adományba megkapta tőle Onad birtokot is. Korábbi adománylevelei láttán a király helyreállítja a püspök tulajdonjogát a szóban forgó birtok fölött, egyszersmind visszavonja és megsemmisíti a Pál mr. javára eszközölt adományát, s hatálytalanítja az erről számára kiadott oklevelét, végül az ügyben örök csendet parancsol Pál mr.-nek. Erről a király új és autentikus kettős pecsétjével megerősített privilegiális oklevelet ad ki. Kelt Endere mr. [székes-]fehérvári prépost, udvari alkancellár keze által, a. d. 1330., II. Id. Febr., uralkodásának <30.> 30. évében. Méltóságnévsor. A. A.: II. János király, 1570. dec. 1. > Báthory István erdélyi vajda, 1572. máj. 29. Dl. 322. (NRA. 872. 65.; ll.§.) K.: Telegdi 128-129. (11. szám). R.:Uo. 51. Megj.: Vö. Anjou-okit. XVII. 100. számú oklevéllel, amelyből kiviláglik, hogy Csanád püspök bemutatott bizonyító iratai közül a korábbi királyi nagypecséttel megerősített privilégium 1322-ből származott. 87. 1330. febr. 14. Győr András erdélyi és Miklós győri püspökök, valamint a győri kápt. a színük elé járult Herricus veszprémi püspöknek, királynéi kancellárnak arra hivatkozó kérésére, hogy a veszprémi egyházat illető jogok igazolására az utakon leselkedő veszélyek miatt nem biztonságos eredetiben magukkal hordani IV. Béla király (H) 1269. okt. 3-án kibocsátott privilégiumát, pecsétjeik alatt átírják az előttük bemutatott szóban forgó iratot[,