Almási Tibor–Kőfalvi Tamás: Anjou–kori Oklevéltár. XIV. 1330. (Budapest–Szeged, 2004.)

kezdeményezték Márton bán fia: Miklós részéről a hamisítás gyanújával illetett, s a Wolkou m.-i tisztségviselők lejáratásához eszközül használt oklevélnek a bemutatását, egyben kérték az országbírót az oklevél-bemutatás helyének és idejének kijelölésére, valamint azon bíróság megnevezésére, amely e. a hamisítás gyanúja tisztázható, továbbá szorgalmazták azt is, hogy szólítsa fel Miklóst minden olyan kápt.-i, konventi és hivatásos bírói (iudex ordinarii) oklevelének a bemutatására, amelyek e szóban forgó hamis oklevéllel szembeni vizsgálat, tiltakozás és tilalmazás kapcsán láttak napvilágot. Az országbírónak Miklós ügyvédjéhez, Jakabhoz intézett arra vonatkozó háromszori kérdésére, hogy képes-e, ill. vállalkozik-e a vád valamiképpeni bizonyítására, Jakab ügyvéd a tanúk felvonultatása kivételével elhárította mind az oklevél-bemutatással, mind a más módon történő bizonyítás minden formáját, ám a tanúkkal való bizonyítást sem az országbíró sem a vele ítélkező bárók - nevezetesen Endre [székes-]fehérvári prépost, udvari alkancellár, Mihály Posaga-i prépost, Demeter királyi tárnokmr., Elefanth-i Deseu, Lőrinc varasdi c., Miklós zalai c., Gyletus fia: Miklós sem a jogszolgáltatásban vele együttműködő nemesek nem találták hatékonynak és megnyugtatónak a vád bizonyítására, ezért úgy döntenek, hogy Dornou-i György, Iwan fia: János v. Sándor fia: István egyike tizenegyedmagával - nemes eskütársakkal - együtt jan. 13-án (in oct. Epiph. d. nunc preteritis) a boszniai kápt. e. letett esküvel bizonyítsa ártatlanságát a Márton bán fía: Miklós keresetében foglaltakkal szemben, majd a felek jan. 20-án (8. die) járuljanak ismét színe elé a boszniai kápt.-nak az eskü letételéről számot adó jelentésével, hogy annak alapján lezárja a pert. Ezen időpontban a Wolkou m.-i tisztségviselők képviseletében Fekete (Niger) Miklós járult az országbírói ítélőszék elé, s bemutatta a boszniai kápt. jelentését (1. 37. szám), amely szerint György, András, valamint István a nekik ítélt esküt eskütársaikkal együtt rendben letették Márton bán fia: Miklós ellenében. Ezzel szemben az utóbbi nem jelent meg az országbíró e., nem is küldött senkit maga helyett, s a boszniai kápt. jelentésének bemutatására sem fordított gondot, noha a másik fél ügyvédje 10 napon át várta jövetelét. Mindezek nyomán az országbíró és bírótársai Györgyöt, Andrást és Istvánt a tisztázó eskü letételét igazoló kápt.-i jelentés alapján felmentik a vádak alól, ugyanakkor Márton bán fiát: Miklóst - aki hamis oklevél kibocsátásával rágalmazta meg peres ellenfeleit, de a hamis irat kiadását semmivel sem tudta bizonyítani - hamis eljárás (falsus processus) indításáért György, András és István vérdíjában (in homicidiis) marasztalja el. D. in Wyssegrad, 10. die reportationis seriei supradicte, a. d. 1330. E.: Dl. 91 245. (Festetics cs. lt. Miscellanea 28.) Hátoldalán azonos kéz írásával tárgymegjelölés és természetes színű, pajzs alakú zárópecsét nyoma. K.:-