Almási Tibor–Kőfalvi Tamás: Anjou–kori Oklevéltár. XIV. 1330. (Budapest–Szeged, 2004.)

fiai: Iwanka, Lőrinc és Benedek, Ewd fia: Leustacius, Péter fia: Lőrinc, Marsa fia: István, András fia: Péter, mind Nywegh-i és Zombor-i nemesek részint a maguk nevében, részint pedig képviselve rokonaikat, Myke fiait: Myke-t és Pobor-t, valamint az említett András fiát: Lászlót, nemkülönben az ugyancsak említett Péter fiát, Lászlót is, míg a másik részről az ugyanoda való Zenthes fiai: János és Miklós megjelenvén, kinyilvánítják, hogy fogott bírák közreműködésével Zombor és Nywegh birtokaikban amelyek csere útján kerültek Sewreg birtok ellenében hozzájuk - örök érvényű osztozást hajtottak végre egymás között. Ennek értelmében Beke c, Pál, Mihály és a többi nemes Zenthes fiainak: Jánosnak és Miklósnak örök jogú birtoklásra odaadják azok Nywegh-beli és Zombor-i részei fejében a Zerench birtok felől a Zerench folyó mellett fekvő Adamtheluke nevű telki helyet a hozzá tartozó szántókkal s rétekkel együtt, az oklevélben leírt határok között. Ezzel szemben viszont Zenthes fiai Nywegh és Zombor birtokokat szántóföldekkel és rétekkel együtt teljes egészében meghagyják Beke c. és felsorolt társai örök jogú tulajdonában. A mondott 2 birtokhoz tartozó erdők, szőlők, ill. szőlőtelepítésre alkalmas helyek közös használatban maradnak. Tá.: Pálóci Máté nádor, 1436. szept. 28. Dl. 12 840. (NRA. 799. 3.) K.:635. 1330. Az egri kápt. e. - 1330-ban (a. d. 1330.) kiadott nyílt oklevelének tanúsága szerint egyik részről Ruda-i Péter fiai: Dénes és János, a másik részről Olnad-i Jakab fia: Pál és annak fia: István megjelenvén, kinyilvánítják, hogy miután Dénes és János pert indítottak Pál és István ellen azon birtokok miatt, amelyek rokoni kapcsolatuk folytán egyenlőképpen illetik meg őket, hosszas pereskedést folytattak egymással, végül azután fogott bírák közreműködésével egyezséget kötöttek. Ennek értelmében Pál és István a Borsod m.-i Ruda birtokban fekvő teljes részüket haszonvételekkel együtt átadják Dénesnek és Jánosnak örök jogú birtoklásra, továbbá ha Dénes és János úgy vélik, hogy rokoni kapcsolat alapján jogot formálhatnak Korh és Deytha birtokok egyes részeire is, Pál és István szabad kezet biztosítanak számukra követelés támasztáshoz a szóban forgó birtokok tulajdonosaival szemben. Másrészt viszont Pál és István összes többi birtokát illetően - kivéve az említett Korh- és Deytha-beli részeket - Dénes és János lemondanak minden igényükről, s visszavonva vonatkozó kereseteiket, meghagyják azokat a nevezettek örök jogú tulajdonában. A felek egyidejűleg követeléseik semmisnek nyilvánítása mellett elejtik egymással szemben indított összes perüket. Tá.: 1. Nagymartom Pál országbíró, 1342. máj. 30. Dl. 3448. (MKA. Acta Paul. Lád 5. 2.) 2. Uő, 1343. jan. 6. Dl. 40 902. (Múz. Ta. Wenzel). K.:-