Almási Tibor–Kőfalvi Tamás: Anjou–kori Oklevéltár. XIV. 1330. (Budapest–Szeged, 2004.)

Suur-i egyház rector-át, Jánost, akik a Kenez c. özvegyének és fiainak szomszédai körében folytatott vizsgálódásuk során bizonyosságot szereztek afelől, hogy Elephant-i Mátyás c.-nek a királyi parancslevélben foglalt panaszai minden tekintetben pontosan megfelelnek a valóságnak. D. in die B. Augustini ep, a. d. 1330. E.: Dl. 2621. (NRA. 1671. 37.) Egy nagyobb és egy kicsi zárópecsét nyoma. K.:R.: Ortvay III. 308. 497. (1330. aug. 30. e.) I. Károly király tanúállításra utasítja a boszniai kápt.-t Dénes fia: István mr. Szerém m.-i Solch birtokának hj.-ához és visszavételéhez. Emi.: a 514. számú oklevélben. K.: Bánffy I. 62. (65. szám) (Eml.-ben). Megj.: A terminus ante quem a hj.-nak az említő oklevélben feltüntetett napjából adódik. 498. 1330. aug. 31. A nyitrai kápt. jelenti [I.] Károly királynak, hogy teljesítvén az aug. 8-i parancslevelében (1. 470. szám) foglaltakat, tanúul adta Márton fia: Péter királyi ember mellé Mátyás mr. kanonokot, akik aug. 24-én (f. VI. prox. preterita) felkeresték Raychan birtokot, s annak [Drag fia:] Péter tulajdonába került Ny-ról eső felét a szomszédok, kivált is Péter testvérének, Bethlem ~ Betlem-nek, valamint Betlem sponsus-ának, Bálintnak a jelenlétében, a kápt. ama nyílt oklevele alapján, amely révén a nevezettek korábban osztályt eszközöltek egymás között, és amely a korábbi határokat is rögzítette, elvégezték a birtok hj.-át, továbbá azét a földdarabét is, amelyet Betlem adott testvérének, Péternek a Péter részében telkek formájában Betlem-nek jutott földterület fejében. Ezen utóbbi földdarab határa a papi kökényfáknál (a lignis prunellorum sacerdotis) kezdődik, és hosszában a közút felé húzódik, széltében pedig a Baan felé tartó útig nyúlik, amely Péter és Betlem részeit elválasztja egymástól. Az eljárás során nem lévén ellentmondás, a szóban forgó birtokfelet és földdarabot haszonvételekkel így szántókkal, kaszálókkal, telkekkel, házakkal - együtt iktatták Péter részére mint örökségi jogú tulajdonát. D. f. VI. prox. p. fe. Decoll. B. Johannis Bapt, a. d. 1330.