Almási Tibor–Kőfalvi Tamás: Anjou–kori Oklevéltár. XIV. 1330. (Budapest–Szeged, 2004.)

R.: Mollat IX. 50 561. szám (mindkét. Reg.-ból; latin nyelvű). 477. 1330. aug. 14. A bácsi kápt. jelenti [1.] Károly királynak (H), hogy eleget tévén az 1329. szept. 21-i parancslevelében foglaltaknak (/. Anjou-okit. XIII. 515. szám) tanúul adta [Jobag-i] Elyas királyi ember mellé Miklós Dauch-i [? D: Dauth-i] papot, akik aug. 6-án (f. II. prox. an. fe. B. Laurencii mart.) felkeresték a Hay-i Szt. Lőrinc vértanú-egyház Pauli birtokát annak hj.-a és a monostor, ill. prépostja, Jakab mr. részére történő iktatása végett. Eljárásuk során Bechei-i Imre (Emiricus) a képviseletében megjelent serviens-e, Mihály útján ellentmondott az iktatásnak, amiért is a királyi ember Imre mr.-t a királyi jelenlét elé idézte Jakab prépost ellenében, szept. 3-át (quind. B. regis Stephani prox. venturas) tűzvén ki a felek megjelenésére határnapul. D. in vig. Ass. B. virg., a. d. 1330. E.: Dl. 76 431. (Zichy cs. zsélyi lt. 211. A. 89.) Hátoldalán azonos kéz írásával tárgymegjelölés (benne: Beche névalak); természetes színű ovális zárópecsét nyoma. K.: Z. I. 364-365. (372. szám). Megj.: A [ ] között adott kiegészítés az átírt királyi parancslevélből származik. 478. 1330. aug. 15. [Gyula-]Fehérvár János mr. [gyula-]fehérvári főesp., András erdélyi püspök általános vicarius-a tudtul adja: miután Katalin és Greeth asszonyok, valamint Elys - Renerus pap leányai megidézték színe elé Sebus-i Herbordus fiát: János c.-t, színe e. Renerus leányainak ügyvédje, András az ügy tárgyalásakor előadta, hogy bár képviseltjeinek atyja, Renerus pap, az Apoldya-i egyház rector-a, apai örökségéből egy 30 M.-t érő Sebus-i földrészt lányaira hagyott, s házasságkötésükkor nekik rendelt, ám e birtokot János c. magához ragadta s pillanatnyilag is elfoglalva tartja. Erre János c. azt válaszolta, hogy az örökös nélkül elhaltnak a javaiból semmi sem jár a törvénytelen, parázna viszonyból származóknak - kivált nem, ha azok pap gyermekei -, ezért mint az elhunyt testvérét jog szerint őt kell megilletnie a hagyatéknak. A főesp. elfogadván ezen érvelést kinyilvánítja, hogy Renerus örökségének - a kárhozatos ágyasságból származókkal szemben természetes jogon János c. kezére kell szállnia. Erről a főesp. pecsétjével megerősített oklevelet ad ki. [D.] Albe, f. IV. prox. p. fe. B. Laurentii mart., a. d. 1330. E.: AL. Török Bertalan gyűjt. 4. (Df. 244 523.) Rossz állapotú, vízfoltos és szakadozott, a plicatura középső részén a fuggőpecsét összecsomózott sodrata miatt kihajthatatlan, Fk.-ről csak terjedelmes hiányokkal elolvasható oklevél.