Almási Tibor–Kőfalvi Tamás: Anjou–kori Oklevéltár. XIV. 1330. (Budapest–Szeged, 2004.)

Á.: a 391. számú oklevélben. K.: Str. Ül. 204-205. (301. szám). R.: Str. III. 167. (239. szám) (latin nyelvű). 329. 1330. jún. 10. Visegrád [I.] Károly király (H) felhívván a soproni bíró és esküdtek figyelmét mindama bi­zonytalanságokra, amelyek városukat is veszélyeztetik, és amelyek a város megerősíté­sét indokolják, a legszigorúbb büntetés terhe alatt sokadjára megparancsolja nekik, hogy a városlakók közül mindazokat, akik a városon kívül laknak, benn a városban pedig elhagyott épületekkel v. beépítetlen házhelyekkel rendelkeznek - de ezeket lakni és helyreállítani egyaránt vonakodnak -, szorítsák végre rá arra, hogy benn lakásukhoz kijavítsák épületeiket, ill. építsék be üres házhelyeiket, azon lehetőség meghagyása mellett, hogy a betelepülők továbbra is rendelkezhetnek városon kívüli épületeikkel s azokban tartott cselédekkel (inquillinus) is. Elrendeli, hogy a többször megismételt királyi parancs teljesítését elhanyagolóktól vegyék el városon kívüli épületeiket és birtokaikat, befolyó ellenértéküket pedig fordítsák a város védműveinek kijavítására, továbbá, hogy a lakatlan épületeket és az üres házhelyeket mértékletesen becsült érté­ken bocsássák eladásra olyan vevőknek, akik hajlandók kijavítani és lakni azokat. D. in Alto Castro, in quind. Penth., a. d. 1330. E.: GYMSML. Sopron v. lt. Dl. 100. (Df. 201 734.) Hátoldalán 15. sz.-i kéz írásával: de domibus desertis intra muros; Fk.-én a királyi nagypecsét hátlapra nyomott tö­redéke látható. K.: Házi I. 1.56-57.(110. szám). R.: Bgl. IV. 79-80. (146. szám) (német nyelvű). 330. 1330. jún. 10. A pozsonyi kápt. e. egyik részről Karcha-i Erzsébet nemes asszony, a néhai Lothardus c. leánya, Bertalan fiának: Istvánnak az özvegye, jelenleg Guttur-i Tamás hitvese, a másik részről az ugyancsak Karcha-i Elyas c. fia: Rafael megjelenvén, előbbi kinyilvánítja, hogy fiának, Miklósnak a megölése miatt hosszasan pereskedtek Rafael­lel, ám miután az M.-nként 10 pensa-val számolt 50 M. bécsi dénárt fizetett az ember­ölés miatt neki, mentesíti őt a maga, továbbá rokonsága és barátaik további követelése alól, egyszersmind szívfájdalma enyhülésének és a közöttük támadt pereskedés gyúa­nyagának végérvényes kioltása, ill. a Rafael iránt érzett szeretete jegyében hozzáadja hitvesül leányát, a Guttur-i Tamástól született Margitot is. Erről a kápt. Erzsébet kéré-

Next

/
Thumbnails
Contents