Almási Tibor–Kőfalvi Tamás: Anjou–kori Oklevéltár. XIV. 1330. (Budapest–Szeged, 2004.)
László v. annak testvére, Miklós - mellé, hogy vele együtt elvégezvén az említett birtok hj.-át, azt iktassák örök birtoklásra Mihály részére. Az esetleges ellentmondókat színe elé idézteti, egyben írásos jelentést kér a történtekről. D. Bude, in quind. B. Georgii mart, a. d. 1330. A.: a 322. számú oklevélben. K.:Z. 1.355-356. (363. szám). 265. 1330. máj. 8. Visegrád Pál c, országbíró emlékezetül adja, hogy Leurente fia: Tamás mr. abból a 23 és egynegyed M.-ból, amelyet Ayka-i István fiától: Istvántól kell okt. 6-án (in oct. B. Mychaelis arch. nunc venturis) megkapnia megváltási összeg gyanánt Pál fiai: János és Miklós Ayka-i földjéért, 2 M. megfizetését - ti. az Istvánnal szemben rá korábban e mértékben kiszabott büntetést - elengedi. D. in Vysegrad, in oct. oct. B. Georgii mart, a. d. 1330. E.: Dl. 66 113. (Thaly cs. lt. 40.) Hátoldalán azonos kéz írásával tárgymegjelölés; pajzs alakú zárópecsét nyoma. K.:Megj.: Vö. a 77. számú oklevéllel. 266. 1330. máj. 8. Visegrád Pál c, országbíró emlékezetül adja: korábbi bírói határozatát rögzítő oklevelében (1. 77. szám) Leurente fia: Tamás mr.-t, ill. az általa perbe vont Ayka-i István fiát: Istvánt arra kötelezte, hogy az egykor Ayka-i Pál fiai: János és Miklós tulajdonában volt földet - a Pál leányát illető negyedrész kivételével - márc. 28-án (in quind. Quadr. medii, scil. f. IV.) régi határai mentén királyi emberrel és a veszprémi kápt. tanúbizonysága mellett járassák körül és vessék becsű alá, majd a veszprémi kápt.-nak az eljárásról számot adó jelentésével máj. l-jén (in oct. B. Georgii mart.) járuljanak ismét színe elé. Az ezen időpontban bemutatott jelentőlevél (1. 174. szám) szerint a márc. 28-án Inus fia: György királyi ember és más fogott bírák által, s Pál mr. veszprémi éneklőkanonok tanúskodása mellett rendben elvégzett eljárás során 23 és egynegyed M.-ban állapították meg Pál fiai egykori földjének, továbbá az azzal járó haszonvételeknek és tartozékoknak az értékét a Pál leányát illető negyedrész kivételével. Az országbíró a becsű értékét megismerve, háromszor megkérdezte Ayka-i Istvántól, hogy magához kívánja-e váltani Tamás mr.-től ezen az összegen Pál fiainak a földjét. István rokoni mivolta alapján élni kívánt a megváltás lehetőségével. Ezek u. az országbíró és bírótársai úgy döntenek, hogy okt. 6-án (in oct. B. Michaelis arch.) a