Almási Tibor–Kőfalvi Tamás: Anjou–kori Oklevéltár. XIV. 1330. (Budapest–Szeged, 2004.)
szb.-ák színe elé idézték Gábriel fiát: Jánost és Chepanus fiát: Mihályt a nevezettek Zekul birtokán. A kitűzött időpontban új határnapot kérve János helyett Olivér (Oliuerus) fia: Demeter, Mihály helyett pedig Pál jelentek meg, kezdeményezvén, hogy megbízóik 2 héttel később jelenjenek meg válaszadásra László mr. ellenében. D. in Kalló, termino supradicto, a. d. 1330. E.: Pécsi püspökség lt. Klimó-gyűjt. 45. (Df. 285 789.) Hátoldalán azonos kézzel írt tárgymegjelölés mellett több újkori kéztől származó tárgy-, név-, és 1330-ra utaló évszámjelölés olvasható. Az időrendi mutató 3 zárópecsétet jelez. K.: F. VIII. 3. 504. (218. szám) (E.-ről). R.: Piti F, Szabolcs m. 53. (164. szám). Megj.: Mivel az irat Fk.-én nem látható tisztán, hogy a 30-as évre utaló XXX mo lejegyzése u. szerepel-e további számjegynek tekinthető íráselem, bizonytalan a kiadási év. Fokozza a bizonytalanságot, hogy az archontológiai adatok sem feltétlenül gyámolítják az 1330. évi kiadást. Bár Engel Pál Debreceni Dózsa fiainak közös szabolcsi ispánságára 1330. febr. 7-éről hozza az utolsó adatot, alispánjaikról viszont 1330. aug. 25-ről való az utolsó híradás. Paksi Olivér 1331-1332. évre tett szabolcsi ispánságára az első adat Engelnél csak 1332. máj. 2-ről szerepel. (Vö. Engel, Archontológia I. 183.) Ráadásul, ha a fentebbi irat ugyancsak 1332. évi lenne, akkor a dátumfeloldás éppen 1332. máj. 2-re vezetne, tehát pontosan arra a napra, amelyre Engel Pál Paksi Olivér szabolcsi ispánságának első adatát tette. 257. 1330. máj. 6. [I.] Károly király (H, Da, C, Ra, Se, G, L, Cu, Bu, princ. Sal, mont. S. Angeli dom.) a színe elé járult Wyola úrnőnek, apácának, a veszprémvölgyi Boldogságos Szűz Mária-egyházbeli apáca-konvent apátnőjének, továbbá rendtársának, Margit úrnőnek, nemkülönben officialis-uknak, Kenese-i Gyürke c.-nek a kérésére és oklevél-bemutatása alapján új és autentikus kettős pecsétje alatt átírva megerősíti [IV.] Béla királynak (H) azt az 1259. máj. 29-én kiadott privilégiumát, amelyben a nevezett uralkodó egy, korábban az apácák tulajdonában volt viza-halászóhelyről rendelkezett. Kelt András mr. [székes-]fehérvári prépost, udvari alkancellár keze által, a. d. 1330, pridie Non. Maii, uralkodásának 30. évében. Méltóságnévsor. A. E.: Dl. 2573. (MKA. Acta jes. Jaurin. 8. 7.) Kék-sárga zsinóron függő, természetes színű, sérült kerek kettős pecsét. K.:Megj.: IV. Béla király átírt oklevelét 1. Reg. Arp. 1214. szám.