Almási Tibor–Kőfalvi Tamás: Anjou–kori Oklevéltár. XIV. 1330. (Budapest–Szeged, 2004.)

merhetők - kétségtelenné teszik a 2 irat szoros öszefüggését, feltételezhető, hogy ez az irat szolgált mintául és kiindulópontul a hamisítvány elkészítéséhez. Említést érdemel, hogy e hj. szövege szó szerint megegyezik a IV. László király 1285. okt. 1-jei keletű pátensében foglalt határleírással, amely iratot a turóci konvent fenti jelentését magában foglaló királyi privilégium átíró megerősítésben ugyancsak tartalmazza. IV. László király oklevelét 1. Reg. Arp. 3392. szám alatt. Vö. még a 188. számú oklevél megjegyzésével. 169. + 1330. márc. 25. Jakab, a Turch-i Boldogságos Szűz-monostor prépostja s ugyanazon hely konventje jelentik [I.] Károly királynak (H), hogy teljesítvén a márc. 11-i parancslevelében (1. 141. szám) foglaltakat, tanút adtak Bense királyi ember mellé, akik elvégezték [Lybule] birtok hj.-át, s mivel ellentmondás nem merült fel, a birtokot Cyn és Gergely, továbbá írater-eik tulajdonába iktatták. Hj.: prima meta incipit saper fluvium Lybule in Mogusmorth super locum molendini Torach a parte septemtrionis, inde vádit supra directe ad orientem ad unam vallem ubi est unus puteus seu fons, inde vádit per unum montem ultra et pervenit ad unum puteum, inde tendit directe ad orientem et cadit in fluvium Jelseupotok dictum et per ipsum Jelseupotok vádit versus meridiem usque ad caput eiusdem. inde tendit ad occidentem supra iuxta metas Bogomerii ad unum puteum, deinde tendit ad unam arborem cheer vulgariter dictam, inde descendit infra ad unum parvum rivulum potok dictum, qui rivulus cadit in fluvium Lybula et per eundem fluvium Lybule tendit adpriorem metam et ibi terminatur. D. in domin. Judica, a. d. 1330. A.: a 188. számú oklevélben. K.:Megj.: Vö. a megelőző, 168. számú oklevéllel, amellyel szövege - az eljáró királyi ember neve, ill. a hj. kivételével - megegyezik. Ebben leli indokát a hj. szövegszerű közlése. Az azonos tárgyú, azonos napon kelt jelentés közül az egyik nyilvánvalóan hamisítvány. Mivel azonban a hitelesség kérdésének vizsgálata nem szűkíthető pusztán a turóci kápt. jelentéstételére, hanem ki kell terjednie a 2 eltérő jelentést fenntartó 2 királyi privilégiumra is, ezért a forrásértékre vonatkozó észrevételeket 1. ott, a 188. számú irat megjegyzésében. Figyelmet érdemel az a mozzanat is, hogy a fenti hj. szövege szó szerint megegyezik a IV. László király 1285. okt. 1-jei keletű privilégiumában foglalt határleírással, amely iratot a turóci konvent fenti jelentését magában foglaló királyi privilégium átíró megerősítésben ugyancsak tartalmazza. IV. László király - hamisnak minősített - privilégiumát 1. Reg. Arp. 3391. szám alatt.