Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XIII. 1329. (Budapest–Szeged, 2003.)

sarcita vei clamide) l-l dénár fizetendő, [7.] az említetlenül maradt apróbb árucikkeket a báni vámszedők a bevett szokás szerint vámoltassák. Erről a bán függőpecsétjével megerősített oklevelet ad ki. D. in portu Zaua circa Zagrabiam, f. II. prox. an. fe. Marié Magdalene, a. d. 1329. E.: Smic. szerint Trg község levéltárában. Pecsétje elveszett. Á.: 1. Szécsi Miklós [?] szlavón bán, 1349. jún. 11. [?], Dl. 38 793. (NRA. 483. 7.) (Újkori egyszerű Má.-ban.) 2. Ua., mint. Á. 1. (Dl. 25 790.) (Ismeretlen provenienciájú irat.) (A MOL. időrendi mutatójában 1329. júl. 16-i kelettel nyilvántartva.) (Á. 1-ről, az arról készült Má.-tal egyidejű kéziratban fennmaradt horvát nyelvű ford.-ban.) 3. Smic. szerint: Hahót nb. Miklós szlavón bán, 1343. jún. 12. > zágrábi kápt. 1409. K.: Smic. szerint: Lopasic-Laszowski, Oko Kupe i Korane 197. - Lopasic-Urbari I. 211. -Laszowski, Vjesnik V. (1903.) 14.; Smic. IX. 478-480. (389. szám) (E.-ről, ill. A. 3-ról v. az azokra visszamenő említett feldolgozásokból). R.: Stipisic, J.-Samsalovic, M., in: Historijski Zbornik 19. (1959.) 301. (390. szám) (latin nyelvű; csak évi kelettel. Feltüntetett lelőhelye: A. HAZU. Elenki obitelji Jelacic. 7. elen. XIX.) Megj.: Az Á. alatt megadott 3 példány valószínűleg ugyanazon egy átírási aktusra megy vissza, amely a MOL.-ban őrzött, bizonytalan értékű másolati példányokban szereplő 1349-es évi dátummal szemben azE.-hez közelebbi kapcsolatban álló A. 3. példányban megadott 1343. évben is történhetett. Nyilvánvalóan az átírás évétől függ, hogy az egymást követő 2 Miklós nevű szlavón bán - Szécsi ill. Hahót nb. - melyike volt az átíró. A regeszta a Smic. által közzétett szöveg és nem az attól egyébként csak kis mértékben eltérő Má.-ok alapján készült. 395. (1329. júl. 18. e.) A vasvári kápt. oklevele bizonyítja, hogy színe e. Geus fiai: István, Mihály és János letették esküjüket testvérük, Miklós halálával kapcsolatban Kalmerius fiával: Jánossal szemben. Emi.: a 396. számú oklevélben. K.: AO. II. 417. (362. szám).