Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XIII. 1329. (Budapest–Szeged, 2003.)

kibocsátott privilégiumát, másrészt pedig ugyanazon irat tőle [- ti. I. Károlytól -] származó privilegiális megerősítését, amelyek bizonyították, hogy a szóban forgó birtokot Lothardus valóban adományba kapta [IV.] Lászlótól, s e javadalmazást utóbb ő maga is megerősítette. A másik felet képviselő Mihály, Miklós és Bede erre bemutatták [II.] Géza (Gyesse) király fiának, [III.] István királynak ll[65]-ben kiadott privilégiumát, amely arról szólt, hogy a Nek-i nemesek ősei ugyan vámépbeliek (castrenses) voltak, ám [III.] István király az ország nemeseinek sorába emelte őket. A c. azt tudakoló kérdésére, hogy vajon Lothardus-t v. utódait törvé­nyesen bevezették-e Nek birtokba, ill. iktatták-e azt részükre, ügyvédjük, Miklós úgy felelt, hogy Lothardus és örökösei az adomány idejétől a birtokban voltak, és utóbb zárták ki abból őket hatalmaskodás révén a perelt nemesek, ám ezt tiltakozó levelek bemutatásával nem tudta bizonyítani. A másik félhez intézett azon kérdésre, hogy a birtok a jelzett régi időtől fogva örökségi birtokuk-e, és hogy abban megmaradva folyamatos volt-e birtoklásuk, képviselőik igenlőleg válaszoltak. Ezen előzményeket követően a király Miklós pozsonyi c. kérésére a per eldöntését saját ítélőszékéhez vonta, meghagyva a címzetteknek, hogy máj. 1-jére ( [ad] oct. B. Georgii mart.) szóló kikiáltással tartsanak generális congregatio-t a Chollokuz-i területen (provincia) élők számára, s a peres felek, valamint Karcha-i Elyas, ill. Ogya-i Fokow királyi emberek valamelyikének jelenlétében - s a győri kápt. tanúságtétele mellett - az összegyűltek, kivált a Nek birtokkal szomszédos nemes várjobbágyok körében folytassanak vizsgálatot annak kiderítésére, hogy Nek birtok valóban örökségi jogú birtoka-e az ott élő nemeseknek, és abból soha ki nem zárva, folyamatosan benne voltak-e, avagy nem, illetőleg hogy Lothardus és örökösei tartózkodtak-e valaha is Nek birtokban, ahonnan azután végül a szóban forgó nemesek kizárták őket, avagy nem. A vizsgálat eredményéről kiadott győri kápt.-i jelentés bemutatását a felek által máj. 15-re (ad quind. dicte congregationis) kéri a király. D. in Vyssegarad, in domin. Judica, a. d. 1329. Á.: a 231. számú oklevélben. Emi.: Druget Vilmos nádor, 1337. márc. 18. Dl. 48 548. (Üchtritz-Amadé cs. lt. 5. 1. 12.) K.: ­177. 1329. ápr. 9. [I.] Károly király (H, Da, C, Ra, Se, G, L, Co, Bu, princ. Sal., mont. S. Angeli dom.), miután a pécsi kápt.-nak az 1328. ápr. 17-i királyi parancs teljesítéséről szá­mot adó jan. 13-i jelentéséből (1. 21. szám) arról értesült, hogy az összes birtokával

Next

/
Thumbnails
Contents