Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XIII. 1329. (Budapest–Szeged, 2003.)

155.1329. márc. 28. A Scepus-i Szt. Márton-egyház kápt.-ja e. egyik részről a Phyle falvabeli (de villa Phyle) néhai Jakab fia: Loránd, a másik részről a Leuk falubeli néhai Wyllam fia: Miklós megjelenvén, előbbi kinyilvánítja, hogy Phyle faluban egy 1 ekealjnyi szántóföld harmadát - amely házasságkötése révén lett az övé -, a Konrádnak (?) (Korrardo ?) eladott nyolcadrészt kivéve, haszonvételekkel és tartozékokkal együtt - így telekkel (curia), épületekkel, rétekkel és cserjésekkel együtt - 50 M. széles dénárért örök jogon eladja Miklósnak. Az eladáshoz hozzájárulnak a birtok örökösei, a kápt. e. ugyancsak megjelent Jakab - Loránd frater-e valamint a testvérüket, Miklóst is képviselő Hylbrandus, Meynhardus, János, Imre és Cunchmannus Loránd frater-ének, Jánosnak a fiai továbbá Phyle fia: Christianus és Gellért (Gerardus) fia: Miklós. A kápt. minderről függőpecsétjével megerősített privilégiumot ad ki. D. f. III. prox. p. domin. Oculi, a. d. 1329. A. Á.: Szepesi kápt., 1437. okt. 1. SA. Levoca (Lőcse). Szepesi tízlándzsásszék lt. 13. (Df. 274 579.) (E.-ről, amely az ABC betűivel intercidált, függőpecséttel ellátott privilégium volt.) K.: F. VIII. 5. 192-193. (113. szám). 156. 1329. márc. 28. András mr., a vasvári Szt. Mihály-egyház prépostja emlékezetül adja, hogy midőn kiküldte Benedek Kwach-i papot Sork~ Surk-melléki (de iuxta Sork~ Surk) Luca fia: István ama földrészének hj.-ához és iktatásához, amelyet a nevezett István elmondások szerint a Szt. Cecília-egyházra hagyott, a hj.-t követő iktatásnál Surkmelléki Imre (Emiricus) fiai: Domokos és Dénes, továbbá Luca fia István fia: Miklós ellentmondással éltek, amiért is Benedek pap márc. 27-én (f. II. prox. p. domin. Oculi) a szóban forgó földrész helyszínén megidézte Imre fiait: Györgyöt, Domokost és Dénest, valamint István fiát: Miklóst a prépost színe elé a Szt. Cecília-egyház kegyurával, Duruzlaus fiával: Gergellyel szemben, megjelenésük határnapjául ápr. 3-át (II. f. prox. p. domin. Letare) tűzvén ki nekik. D. III. f. domin. Oculi, a. d. 1329. E.: Dl. 49 573. (Rumy cs. lt. 17. 88.) Hátoldalán azonos és késő középkori kéz írásával 2 tárgymegjelölés; zárlatán természetes színű ovális zárópecsét nyoma, továbbá külön papírcsík. K.: Bgl. IV. 48-49. (103. szám).