Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XIII. 1329. (Budapest–Szeged, 2003.)

Megj.: A [ ] között adott kiegészítések részint az átírt királyi parancslevélből, részint Tamás erdélyi vajdának 1328. jún. 2-i, Szengyel birtok ügyében kelt okleveléből származnak; vö. Anjou-okit. XII. 303. szám. 83. 1329. febr. 16. Az egri kápt. jelenti [I.] Károly királynak (H), hogy eleget téve a jan. 16-i parancslevelében (1. 32. szám) foglaltaknak, [Dénes fia:] Thompus (Tompus) királyi ember társaságában tanúul kiküldte Miklós olvasókanonokot, akik febr. 9-én (in oct. Purif. virg. glor.) kimenvén [Fony-i] Balázs és testvére [Zonk (dict.)] János mr.-ek Korina-Karina (Curima) és Dobyna (Dubyna) birtokára, az összehívott szomszédok -jelesül Abayduch (Abaydoch) (dict.) Péter és testvére, Gál, Throchan-i (Trochan-i) Irka, Tamás, Tivadar (Thyuadarius), György és Péter, Perim-i (Peren-i) Miklós c. és fiai - jelenlétében elvégezték a szóban forgó birtokok hj.-át és ellentmondás nélküli iktatását a nevezettek tulajdonába. Hj.: Ke-ről egy hegytetőről indul 2 byk fánál körülásott határjelnél, Ny-nak tartva Kwchyn (Kuchyn) folyóba, abban le egy dombhoz, amely alatt gyümölcsfák vannak, ott elhagyva a folyót Ny felé tovább, át a Topl (Tholp) folyón, réten és szántóföldeken keresztül egy lápos tóhoz, közben elhatárolva egymástól a 2 Kuchyn birtokot, ill. Curima-t és Dubyna-t, a láptól Ny felé, tovább Drabno (Drabnow) hegyhez, a hegytetőn át egy időszakoson folyó, Zaraztharnusynafew (Harazthamusynafew) nevű vízjáráshoz, innen É-nak tartva kerekfenew nevű, határként megjelölt fenyőkhöz, E felé tovább a Topl folyóba azon a részen, ahol a Felgarbolch (Felgabolch) belefolyik a Topl-ba, a Garbolch folyásával szemben keveset haladva kilép a vízből. Noghyg (Noghygh) hegy tetején a Nogkurima folyó forrása, le a Budrug (Bodrugh) folyóba, abban lefelé a Fekethepatak patak betorkollásáig, a Budrug-ból kilépve Ny-nak tart a Radamapathakafey (Radamapatakafey) vízfolyás forrásához, innen tovább a Keuespathakafey (Keuespatafey) forrásához, Kabalefey (Cabalafey) hegyhez, amelytől Ny felé vissza a kezdőponti 2 fához. D. in quind. Purif. ipsius fe. B. virg., a. d. 1329. A.: az 578. számú oklevélben. Tá.: Kaplai János országbíró, 1393. jún. 19. Dl. 2062. (NRA. 1544. 14.) K.: AO. II. 388-389. (344. szám) (Á. 1-ről; kihagyásokkal). Megj.: Az átíró oklevél második példányának (A. 2.) névalakjai zárójelekben szerepelnek.