Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XIII. 1329. (Budapest–Szeged, 2003.)

Helias-t (Á. 2.: Elyas), Vgrinus-t és Egyedet, majd elvégezve a királyi adományozás alá eső Edustornia (Á. 1.: Edustornya) birtok hj.-át, annak örök jogú tulajdonába erdeivel és egyéb tartozékaival együtt ellentmondás nélkül beiktatták Péter mr. Scepus-i és Liblo-i (Á. 1.: Lyblow, Á. 2.: Lyblyo) alvárnagyot. Hj.: Ke felől kiindulva, ahol a Lesnicha (Á. 2.: Lesnycha) víz a Harnad (Á. 2.: Himrad) vizébe torkollik, a Lesnicha vizében Dé felé a Bayanpatoca (Á. 2.: Bayanpatak) betorkollásáig, 2 földből emelt határjel, a Lesnicha-ból kilépve fel a Mogoshegh hegyen kőből emelt határjelig, lefelé Dé-nek tartva egy földből emelt hj.-nél a Dubuicha (A. 2.: Dwbwycha) vízben tovább, ebből kilépve Dé felé 2 földből emelt határjelnél Gylnich (Á. 2.: Gylnyz) víz, abban hosszan tovább 2 földből emelt határjelig, onnan szárazon tovább Kopu-hoz, majd Bela víz forrásához, Bela vízben leereszkedve a Harnad-ba, majd abban vissza a kezdőponthoz. D. sabb. prox. p. oct. Purif virg. glor., a. d. 1329. Á.: a 246. számú oklevélben. Má.: 1. a 246. számú átíró oklevél másolati példányait. (Az átíró oklevél szövegpéldányai egyikének - Má. 2. - hátoldalán 15. sz.-i kéz írásával az ezen oklevélből kiemelt hj. lejegyzése található.) 2. SA. Banská Bystrica (Besztercebánya). Koháry-Coburg cs. lt. 2. 8355. 56. (Df. 266 873.) (Valószínűleg az átíró oklevél - 1. 246. szám - Á. 7. alatt feltüntetett példányára visszamenő, csak a hj.-t tartalmazó 19. sz.-i szövegváltozat.) K.: F. VIII. 5. 187-190. (Á. 2-ről); Schmauk, Suppl. 75-76. (51. szám); Csáky 57-58. (az átírás E.-jéről). R.: Illésy 16. Megj.: A névalak-változatok közül csak a 14. sz.-i kéztől származó példányok eltérő névformái szerepelnek az átíró oklevél apparátusának példányjelölése szerint. 79. 1329. febr. 13. Theophilus prépost és az esztergomi kápt. tudtul adják: mivel az esztergomi egyház egykori Gyarmath-i jobbágyának, Péter molnárnak a malma, amelyet e Péter az ő engedélyükkel, bérletfizetés feltétele mellett épített fel egyházi területen a Garan folyón, ill. amelyet élete végéig háborítatlanul birtokolt, több okból - így részint mert egy alkalommal maga Péter fordult Rómához, hogy malmát az esztergomi egyházra hagyhassa, részint mert az esztergomi egyháznak járó bérleti díjat sok éven át nem fizette meg, részint mert örökös nélkül halt meg, részint pedig mert kevéssel