Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XIII. 1329. (Budapest–Szeged, 2003.)

vonatkozó elmaradhatatlan új és autentikus kitétel hiánya; 4. a méltóságnévsor szokatlan felsorolási rendje, kivált a macsói bán utolsó helyen, Miklós pozsonyi ispán u. való szerepeltetése. 666. +(?) 1329. [I.] Károly király (H, Da, C, Ra, Se, G, Bu, L, Cu [!]), miután Treutul (dict.) Miklós pozsonyi c., Pál c. országbíró, Dénes fiai: István és Tamás, valamint Vörös (Ruffus) Desew tudomására hozták Péter fia Zarka (dict.) Miklós és frater-ei királyi szolgálatban szerzett számos érdemét, jelesül azt az esetet, amikor a római király és Au. hercegei ellen vívott háborúban az Au.-i Stilfrid vár alatt - ahová a cseh király is segítségül érkezett a magyarok oldalán - Miklós a várból kitámadó harcosok egyikét lándzsájával lóról leterítette, majd fogolyként a király elé állította, máskor pedig - miként arról a nevezett bárók beszámoltak - midőn Sándor c. megvívta Kuzeg várát, Zarka Miklós és rokonai életveszélyes sebeket szenvedtek, nevezetesen ő nyolcadmagával és nagybátyja (patruus), [Má. 1-2.: Máté] fia: Demeter a kivetett kövektől kezüket és lábukat törték, amely szolgálatok jutalmaképpen említett báróinak kérésére a Miklós Pecul birtokának szomszédságában fekvő, 3 ekealjnyi Walth részbirtokot, továbbá a Pecul birtokkal ugyancsak szomszédos, Vtheuin-hez (Á. 2.: Wyyheuin) közeli Sarmasd földrészt összes haszonvételükkel és tartozékaikkal együtt örök jogon eladományozta Zarka Miklósnak, egyszersmind elvégeztette Miklós Purpach birtokának hj.-át is, majd pedig amikor mindezeket követően Miklós bemutatta előtte a vasvári kápt.-nak a jan. 7-i királyi parancs (1. 8. szám) teljesítéséről számot adó, febr. 2. u. kelt jelentését (1. 59. szám) arról, hogy Walth és Sarmasd valóban királyi adományozás hatálya alá esnek, és hogy iktatásuk, ill. Purpach birtok hj.-a és iktatása a kijelölt királyi emberek, Bozey-Buzey Warda fia: Domokos és Celeste-i Iuan fia: Jakab közül az utóbbinak a közreműködésével ellentmondás nélkül megtörtént, Miklós kérésére privilégiumába foglalja a vasvári kápt. jelentését. Erről ... [új és autentikus! függő kettős pecsétjével megerősített... [privilégiumot ad ki]. Kelt ... [András] mr., [székes-]fehérvári prépost, udvari alkancellár keze által, a. d. 1329., uralkodásának ... [29. évében]. Méltóságnévsor. A. E.: GYMSML. 33. Győri kápt. h. h. lt. Középkori oki. 129. (Df. 273 986.) Erősen rongált, sok helyen kiszakadt oklevél; Bgl. szerint vörös-zöld selyemzsinóron függött pecsétje elveszett. Á.: I. Lajos király, 1352. jún. 17. Dl. 41 185. (Múz. Ta.) (E.-ről). Az átírás a vasvári kápt. hj.-ának közlésével zárul, s elmarad benne mind a vasvári kápt.-i jelentés datatio-ja, mind pedig I. Károly király privilégiumának teljes zárórésze.