Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XIII. 1329. (Budapest–Szeged, 2003.)

553. 1329. okt. 12. Visegrádi?) Pál c., [I.] Károly király (H) országbírája emlékezetül adja, hogy amikor okt. 13án [!] (in quind. B. Mychaelis arch., a. in presenti elapsis) a legfelsőbb királyi törvényszék adta hatalom teljes jogkörét gyakorolva az ország nemeseinek és előkelőinek peres ügyeiben igyekezett igazságot szolgáltatni, az összesereglett pereskedők soraiból Endere [székes-]fehérvári prépost, udvari alkancellár hozzá fordulva bemutatatta előtte egyrészt az ő 1328. júl. l-jén (in oct. fe. Nat. B. Johannis Bapt.) kiadott oklevelét a Zala m.-i Zenthgyurgfalua, Gyurtianagh-Gyurtianag és Erdwfalw~Erdufalu birtokok zálogolása tárgyában, másrészt a Zala-i Szt. Adorjántegyház] konventjének különféle okleveleit, többek között idézéssel, valamint kétszeri kikiáltással kapcsolatban, végezetül egy ugyancsak ő általa kiadott, bírói rendelkezését tartalmazó oklevelet, valamennyit Demeter fia János fiai: Bereck (Briccius) veszprémi olvasókanonok, István, Gegen, Fülöp és Mátyás, nemkülönben Vörös (Rufus) Salamon fiai: Kopaz és János ellenében. Ezekből az derült ki, hogy miután Endere prépost mentesítette János és Salamon fiait mindazon terhek alól, amelyeket több bírói ítélet rótt a nevezettekre vele szemben, azok a képviseletüket a zalai konvent ügyvédvalló levelével ellátó Mihály szentmártoni (de S. Martino) pap közvetítésével azonos összegen való kiváltás lehetősége mellett 120 M. ellenében [1328.] júl. 25-ig (usque fe. B. Jacobi ap., cuius iam 2. preteriit revolutio annualis) zálogba adták neki említett Zala m.-i birtokaikat, ám mert utóbb e birtokok kiváltására mégsem jelentek meg színe e. az ott törvényesen várakozó préposttal szemben, bírságot vetett ki rájuk. Ezt követően a király Thobeyd fia: István királyi emberrel - a zalai konvent által kiküldött György presbiter tanúságtétele mellett nov. 18-ra (ad oct. B. Martini conf. iam preteritas) megidéztette János és Salamon fiait, értésükre adatván, hogy amennyiben ismét elmulasztják a megjelenést, ill. a birtokvisszaváltást, akkor végleg megerősíti Endere prépostot a szóban forgó birtokok tulajdonában. Minthogy a nevezettek a kitűzött napon megintcsak elmulasztották a megjelenést országbírói ítőlészéke e., ő másodszor is bírsággal marasztalta el őket. Ezt követően Endere prépost királyi ember által s a zalai konvent tanúságtétele mellett Harkal-i birtokukon márc. 8-ra (ad diem Cinerum) ismét a királyi jelenlét elé idéztette János és Salamon fiait (1. 106. szám). A kitűzött napon az országbíró e. egyik részről az Istvánt, Gegen-t és Fülöpöt a királyné nyílt és általános ügyvédvalló levelével képviselő Bogod-i Pál fia: János jelent meg a testvére, János helyett is eljáró Salamon fia: Kopaz társaságában, míg a másik részről személyesen Endere prépost, akik az ekkor kiállított országbírói oklevél (1. 112. szám) szerint olyasformán halasztottákel a birtokvisszaváltás határnapját máj. 1-jére (ad oct. fe. B. Georgii mart., cuius 2. est ventura revolutio annualis), hogy ha addig v. legkésőbb akkor sem tennének eleget a kiváltásnak, úgy e határidő elmúltával a prépostot az országbíró privilégiuma révén véglegesíteni kell a nevezett birtokok