Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XIII. 1329. (Budapest–Szeged, 2003.)

10 M. dénár ellenében. A zálog kiváltása kapcsán kötelezettséget vállal, hogy ha a határnapon nem váltaná vissza a birtokot a jelzett összegen, úgy azt már csak annak kétszeresével teheti meg, ám ha [1330.] febr. 9-én (in oct. Purif. B. virg. Marié nunc venturis) sem egyenlítené ki tartozását, akkor a birtokot véglegesíteni tartozik András c. tulajdonában. D. in fe. B. Michaelis arch., a. d. 1329. Á.: Nyitrai kápt., 1498. márc. 2. MTA. Kvt. Kézirattár 83. (Df. 243 729.) E.-je hátoldalán megpecsételt nyílt oklevél volt. K.: 533.1329. okt. 1. Az erdélyi kápt. jelenti Tamás erdélyi vajdának és Zonuk-i c.-nek, hogy eleget tévén a jún. 18-i levelében (1. 315. szám) foglaltaknak, tanúul adta a vajda embere, Beke mellé Benedek Azunnepe-i papot, akik a kitűzött időpontban, a vajdai levél keltétől számított 22. napon, azaz júl. 9-én (domin. prox. p. oct. ap. Petri et Pauli BB.) felkeresték Spanlaka falut, s ott a törvény kívánta ideig vártak János fiaira: Miklósra, Mihályra és Jánosra. A nevezettek utóbb 3 ízben is kötelezettségükként vállalták, először hogy aug. 22-én (in oct. Ass. B. virg.), másodszor hogy szept. 15én (in oct. Nat. Nat. B. virg.), végül pedig hogy szept. 24-én (domin. prox. an. fe. B. Mychaelis arch.) megjelennek majd, és átruházzák [Ruwoz (dict.)] Péterre, valamint testvéreire a vajda levelében érintett 2 házas telket (curias [seu domos, fundus sessionales]), amelyeket azután Chestuey-i Jakab kötelessége szerint vissza fog váltani tőlük a fogott bírák alapján szerint megállapított értéken. A vállalt 3 időpontban azonban a vajda embere, a kápt.-i tanú, továbbá Péter és fivérei éppúgy hiába várakoztak János fiaira, ahogyan legelőször. D. 3. die fe. B. Mychaelis arch., a. d. 1329. E.: Dl. 30 619. (Gyulafehérvári kápt. o. lt. Miscellanea 1. 3. 7.) Kerek zárópecsét nyoma. Má.: AL. Mikó-Rhédey cs. lt. (Df. 257 711.) (17. sz.-i egyszerű Má.) K.: Megj.: A [ ] között adott kiegészítések az átírt parancslevélből származnak.