Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XIII. 1329. (Budapest–Szeged, 2003.)

előterjesztett, a kérelmet támogató nyilatkozata alapján - egyszersmind biztosítékul esküt véve Simon fiaitól arra nézve, hogy a visszatartott és bitorolt tizedeket megadják a kápt.-nak, ezután pedig birtokaik semmilyen jövedelméből soha nem támasztanak akadályt a kápt.-nak járó tizedeket illetően, hanem elfogadják, hogy a kápt. akár officialis-ai útján is szedetheti a tizedeket, akár bérbe is adhatja azokat tetszése szerinti bármely bérlőnek - engedélyezi, hogy Tamás őrkanonok, egyháza erre vonatkozólag különlegesen meghatalmazott poenitentiarius-a feloldozást adjon Simon fiainak a kiközösítés alól, olyan kikötést szabva, miszerint ha Miklós az elégtételképpen vállalt 13 M. felét, Mihály pedig 4 M. felét [gyula-jfehérvári súly szerint mért finom ezüstben nem fizetnék meg aug. 22-én (in oct. Ass. B. virg. prox. venturis), avagy a másik felének megfizetését mulasztanák el szept. 28-án (in vig. B. Mychaelis arch. prox. ventura), nemkülönben pedig ha a jövőben tizedügyekben a kápt.-t bármely tekintetben is hátrányosan érintő megnyilvánulás lenne nekik tulajdonítható, úgy rögtön visszaesnek a kiközösítő büntetésbe, és a hitszegés bűnét is magukra vonják. D. Albe, sabb. prox. an. domin. Jubilate, a. d. 1329. E.: Ba. Gyulafehérvári kápt. lt. Erdélyi kápt. m. lt. Okit. 1. 87. Beke 1. 90. (Df. 277 262.) Hátoldalán azonos és újkori kéz írásával 2 tárgymegjelölés; ZW. szerint hátlapi ovális fehér viaszpecsét nyomai. K.: Szeredai, Not. capit. Alb. Trans. 32-33. (kihagyásokkal); ennek nyomán F. VIII. 3. 374-375. (157. szám); ZW. I. 427-428. (468. szám) (E.-ről). R.: Beke A., TT. 1889. 585. (90. szám); Bónis-Balogh 91. (822. szám). Ford.: Doc. Trans. II. 288-289. (542. szám) (ZW. nyomán; román nyelvű). 249. 1329. máj. 13. A somogyi Szt. Egyed[-mono]stor kofnventje] jelenti Drugeth János nádornak, a kunok bírájának, hogy eleget téve a máj. 11-i parancslevelében (1. 242. szám) foglaltaknak, tanúul adta a nádor emberei f, Zoltanus fia: Jakab és Bede (dict.) János] mellé káplánját, Lőrinc presbiter-t, akik máj. 12-én (f. VI. prox. quind. fe. B. Georgii mart.) felkeresték IDench] birtokot, s régi határjeleinek megfelelelően újra kitűzték határait, majd pedig ellentmondás nélkül iktatták [Zeuke (dict.) János fia:] Mihály részére. Ezt követően az Endus fia: János által Mihály Danch [= Dench ?] birtokáról elmozdított, Meztegeneu földre átvitt malmot - noha a nevezett János és Meztegeneu lakói hívás ellenére sem jelentek meg - ellentmondás nélkül visszaállították eredeti helyzetébe. A vitatott földrész hj.-a: a Ke részen a Chakan-ból Dench faluba vivő nagy út mellett tölgyfa alatt régi földjel, Ke felé (vulg.) gemelchen bokor alatt új földjel, Ke felé (vulg.) Lyzo réten folyóvíz mellett új földjel, a víz medrében tovább