Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XIII. 1329. (Budapest–Szeged, 2003.)

Lypthouia) Miklós jelent meg színe e. a leánynegyeddel kapcsolatos perek bizonyítási gyakarlata szerint (secundum protestatione litis quarte partis filialis) elhalasztotta a püspök színe elé, -t szabván a felek számára megjelenésük időpontjául. D. in villa Souuar, f. V. supradicta, a. d. 1329. E.: Dl. 57 291. (Sóvári Soós cs. lt. 54.) Csonkult, szakadozott, nagy részében erősen elhalványult, ezért csak töredékesen elolvasható oklevél. Hátoldalán azonos kéz írásával: Venerabili in Christopatri domino Episcopo Agriensi necnon magistro Johanni vicario eius prorogatio cause pro magistro Thome et aliis contra Johannem filium Vz', természetes színű zárópecsét kis töredéke. K.: R.: Bónis-Balogh 91. (820. szám) (ápr. 19-i napi dátummal). 199. 1329. ápr. 24. A zalai konvent e. - 1329. ápr. 24-én (f. II. prox. p. fe. Resurr. d. , a. eiusdem 1329.) kibocsátott privilegiális oklevelének tanúsága szerint - egyik részről Rayk-i Simon fiának, Pálnak a leánya - ti. András fia Jakab fiának: Miklósnak az özvegye Iluna nemes asszony, a másik részről Othyuz c. fia: János mr. megjelenvén, kinyilvánítják, hogy Iluna-részint a maga hitbére, részint a leányát, Margitot illető leánynegyed érdekében - per tárgyává tette férje egykori birtokát, amely a szóban forgó János Vngh birtokának közvetlen szomszédságában fekszik, s miután senki sem akadt Miklós rokonságából, ill. nemzetségéből, aki igyekezett volna eleget tenni az asszony igényeinek, Iluna, hogy elégtételhez jusson említett követelései felől, meg akarta terhelni, ill. el kívánta idegeníteni a birtokot, noha e szándék a közvetlen szomszédság miatt sérelmes volt a várható zaklatásoknak kiszolgáltatott Jánosra nézve. Az utóbbi körülményt a békességre törekvő Iluna is belátta, s a maga hitbére, továbbá a leányát illető negyedrész fejében 8 M.-t kapván János mr.-től, ezen összeg ellenében haszonvételeivel együtt zálogba bocsátotta neki a szóban forgó birtokot, annak rögzítése mellett, hogy Jánost kárpótlás illeti a 8 M. felől, ha bárki is később Miklós rokonságából, ill. nemzetségéből érvényesítené igényét a szóban forgó birtok iránt. Tá.: Szepesi Jakab országbíró, 1376. jún. 19. Dl. 67 605. (Rajky cs. lt. 17.) (E.-ről.) K.: Zala II. 133-134. (42. szám) (Tá.-ról.) Megj.: Szepesi Jakab tartalmi átírást adó oklevelét 1. Zala II. 131-139. (42. szám).