Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XIII. 1329. (Budapest–Szeged, 2003.)

E.: Dl. 49 628. (Rumy cs. It. 42. 6.) Hátoldalán azonos kéz írásával tárgymegjelölés; természetes színű, nagy, ovális, valamint egy kis zárópecsétpecsét nyoma, különálló hártyacsík. K.: Bgl. IV. 49-50. (105. szám). Megj.: Vö. a 156. számú oklevéllel. 196. 1329. ápr. 19. A [pécs-]váradi konvent jelenti [I.] Károly királynak (H), hogy eleget téve a Pál c., országbíró parancslevelében (1. 193. szám) foglaltaknak, Bachya-i István királyi ember társaságában tanúul küldte Miklós papot, akik visszatértükkor elmondták, hogy ápr. 18-án (f. III. prox. p. domin. Ramis palmarum) Woszar-i Kompoldus fiát: Miklóst annak Iuanusy-i birtokán a királyi jelenlét elé idézték Bechey-i Imre és Egyed mr.-ek, továbbá a nevezett Imre fiai: Tutheus és Wezeus ellenében az elkövetkező máj. 8-át (quind. B. Georgii mart.) tűzvén ki számára határnapul. D. f. IV. prox. p. domin. Ramis palmarum antedictam, a. d. 1329. E.: Dl. 76 398. (Zichy cs. zsélyi lt. 211. A. 81.) Hátoldalán azonos kéz írásával tárgymegjelölés; zárlatán természetes színű pecsét nyoma. K.: Z. I. 320-321. (340. szám). R.: Kőfalvi T., Pécsvárad 55. (97. szám). 1329. ápr. 19. (j>: 1429. ápr. 20.) A váradi egyház kápt.-ja kanonokjának, Miklós mr.-nek az erdélyi [gyula-]fehérvári egyház püspöke, György nevében előterjesztett kérésére és oklevél-bemutatása alapján prvilegiális formában átírja [I.] Károly király 1313. júl. 20-i privilegiális átírásán keresztül [IV.] László király (H) 1275. évi privilégiumát[, amely Kuluswar falunak az erdélyi egyház részére történt eladományozásáról rendelkezett]. D. f. IV. prox. an. fe. B. Ge [orgii mart., a. d. 14]29., Conradus prépost, Péter olvasó-, Antal éneklő-, Bálint őrkanonok jelenlétében. E.: Ba. Erdélyi kápt. lt. 1. 94. (Beke 5. 605., 619., 699.) (Df. 277 269.) Az oklevél alsó 2 sorában középen a függőpecsét kiszakadásakor megsérült. Má.: 1. Dl. 36 928. (Kolozsmonostori konvent o. lt. Vegyes iratok) (Újkori.) (1329. évi kelettel.) 2. Ba. Erdélyi kápt. lt. 2. 96. (Beke 297.) (Df. 277 470.) (E.-ről; 1429. évi kelettel; 18. sz.-i.) K.: F. VIII. 6. 110-111.(111. szám) (évjelölésében 1329-et adva).