Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XIII. 1329. (Budapest–Szeged, 2003.)

Má.: HDA. Zágrábi kápt. lt. Liber acclavatus seu statutorum Zagrabiensis. Knjiga 821. Statuta capituli Zagrabiensis saec. XIV. p. II. cap. II. (Df. 291 740.) (14. sz.-i). K.: F. és Smic. szerint Farlati V. 421-422.; Katona, Hist. crit. VIII. 609-611. (145. szám); F. VIII. 3. 373-374. (156. szám) (kihagyásokkal. Farlati nyomán); Tkalcic, Mon. ep. Zagr. II. 66.; uő., Mon. civ. Zagr. I. 132-133. (148. szám); Smic. IX. 448-449. (365. szám) (mindhárom Má.-ról). R.: Kerchelich, Hist. eccl. Zagrab. 125., s ennek nyomán F. VIII. 6. 111-112.(112. szám) (mindkettő latin nyelvű); Bónis-Balogh 90. (813. szám; Smic. nyomán). 3. 1329. jan. 2. Buda [I. Károly király egy bizonyos hiteles helyhez intézett parancslevelében] tanú állítására ad utasítást Bogath-i P[éter ?] fia: János, Zengel-i László, ill. Tetreh-i Vrkun (dict.) János királyi emberek valamelyike mellé, hogy azok bevezessék Lőrincet és hitvesét Zengel birtok fele részének, valamint az annak határain belül fekvő Borza és Zakalus földeknek a tulajdonába, s iktassák számukra e javakat, mégpedig azon feltételek alapján, amelyeket ue. hiteles hely rögzített privilegiális oklevelében, amikor a szóban forgó birtokfelet [Lőrinc hitvesének apja, Gerend-i Péter fia: Miklós vétel útján Zengel-i Istvántól megszerezte]. A király az esetleges ellentmondókat az erdélyi vajda színe elé idézteti, a történtekről pedig írásos jelentést kér a maga, illetve az erdélyi vajda számára. D. Bude, 2. die Circ. d., a. eiusdem 1329. A.: a 82. számú oklevélben. K.: Megj.: A csonkult szövegű oklevélből mind az átírás nyitó része, mind pedig az átírt királyi parancslevél kezdő sorai hiányoznak. A [ ] között adott kiegészítések részben az átírás zárórészéből, részben pedig Tamás erdélyi vajda 1328. jún. 2-i, Szengyel birtok tárgyában kiadott okleveléből származnak. Vö. Anjou-okit. XII. 303. szám. 4. 1329. jan. 3. Visegrád [I.] Károly király (H), miután színe e. Vilmos (Willermus, A. 2.: Wyllermus) mr. Wiuar-i (A. 1-2.: Wywar) és Scepus-i c. a királyi rendelkezésűnek mondott Szepes