Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XII. 1328. (Budapest–Szeged, 2001.)

K.: Z. I. 308-309. (329. szám). R.: Doc. Trans. II. 247. (489. szám) (román nyelvű; Z. nyomán). 84. 1328. febr. 22. Körös Pál bán fia: István mr. körösi e. előtt egyik részről Junk fia: Beke, a másikról Junk fia János fia: János megjelenvén, előbbi kinyilvánítja, hogy Vrbouch nevű részbirtokát erdőivel és egyéb haszonvételeivel együtt örök jogon odaadja a nevezett Jánosnak mindama költségek fejében, amelyeket János viselt összes birtokuk visszaszerzése (pro reinveniendis) érdekében. Kivételt képez a birtokon 4 jobbágy, akiket Beke élete végéig megtarthat a magáénak, továbbá egy Bcke-t illető erdőrész, amely ezentúl közös tulajdonuk lesz, azonban Beke halála után minden Jánosra száll majd. D. in Crysio, II. f. prox. p. domin. Invocavit, a. d. 1328. A.: Smic. szerint: zágrábi kápt., 1335. máj. 1. > zágrábi kápt., 1375. márc. 25. Feltüntetett lelőhelve az egykori Jugoszláv Akadémia lt.; Diplomata a. 1328. K.: Smic. IX. 379-380. (312. szám) (Á.-ról). R.: Stipisic, J.-Samsalovic, M., in: Historijski Zbornik 19 (1959) 301. (377. szám). 85. 1328. febr. 23. [I.] Károly király (H, Da, C, Ra, Se, G, L, Cu, Bu, princ. Sal., mont. S. Angeli dom.) Miklós mr. pozsonyi prépostnak, királyi kápolnaispánnak a maga, valamint egyháza és annak kápt.-ja nevében előterjesztett kérésére, ill. oklevél-bemutatása alapján átírja a néhai Sándor c. országbírónak azt a jan. 25-én kelt privilegiális ítéletlevelét (1. 32. szám), amelynek révén a Pozsony m.-i Tűrnie-Twrnye vagy más néven Chukarfolua birtok Miklós fiától: Andrástól, Chama fiától: Jánostól, Lcpoldus fiától: Tamástól, továbbá Bod (dict.) Miklós fiától: Jánostól visszakerült a pozsonyi prépost és a kápt. tulajdonába. Miután Miklós prépost bemutatta az esztergomi kápt.-nak, a Sándor országbíró parancsára (1. 33. szám) elvégzett iktatásról számot adó jelentését (1. 54. szám) is - amely szerint a prépost és a kápt. képviselőinek bevezetése a visszanyert birtokba ellentmondás nélkül megtörtént helybenhagyva mind az ítéletet, mind pedig az iktatást, megerősíti a pozsonyi egyházat Tűrnie birtok tulajdonában. Erről új és autentikus kettős pecsétjével megerősített privilegiális oklevelet ad ki. Kelt András mr. [székes-]fehérvári prépost, udvari alkancellár keze által, a. d. 1328., VIII. Kai. Marc., uralkodásának 28. évében. Méltóságnévsor. A, E.: SÚA. Pozsonyi kápt. m. lt. C. 4. 40. (Df. 272 978.) Str. III. szerint vörös-sárga selyem zsinóron függő pecsét töredékével. Á.: I. Lajos király, 1357. jan. 18. Uo. C. 4. 42. (Df. 272 980.) (E.-ről). K.: Str. III. 126-127. (189. szám) (febr. 22-i dátum alatt).