Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XII. 1328. (Budapest–Szeged, 2001.)

rcsze - az oklevélben ugyancsak felsorolt fogott, ill. nemes bírák felosztásának megfelelelően - szintén átkerül az imént említettek tulajdonába Gergely megöléséért kárpótolva őket. Tá.: Bebek István országbíró, 1360. máj. 27. Dl. 91 550. (Festetics cs. lt. Zala 35. a.) (E.-ről). K.: Megj.: Vö. az 57. számú oklevéllel, amely ezen iratnak az év első hónapjaiban történt kiadását valószínűsíti. 514. 1328. A vasvári kápt. - 1328-ban (in a. d. 1328.) kiadott nyílt oklevelének tanúsága szerint - a király írásos parancsa (1. 489. szám) nyomán sekrestyéjéből előkeresi és átírja azt a saját, 1293-ban kiadott privilegiális oklevelét, amely révén Nadasd-i Itemerius fia: Imre c. és fiai: Domokos és Imre Ozkow-i birtokrészüket 8 M.-ért eladták Makwa-i Itemerius fiának: Péter c.-nek. Tá.: 1. Vasvári kápt., 1378. > Garai Miklós nádor, 1380. aug. 24. > Szécsi Miklós országbíró, 1381. máj. 24. Dl. 1379. (NRA. 715. 1.) 2. Vasvári kápt., 1378. > Garai Miklós nádor, 1380. aug. 24. > Szécsi Miklós országbíró, 1381. máj. 24. > pozsonyi kápt., 1771. febr. 7. (uo. mint. Tá. 1.) K.: W. XII. 626. (498. szám) (Tá. 1-ről). R.: Almási, Vasvár 27-28. (26. szám). Megj.: Az átírt oklevelet 1. HO. VIII. 324. (269. szám) és Bgl. II. 279. (401. szám). 515. 1328. A vasvári kápt. - 1328-ban (in a. d. 1328.) kiadott nyílt oklevelének tanúsága szerint - a király írásos parancsa (1. 489. szám) nyomán sekrestyéjéből előkeresi és átírja azt a saját, 1298-ban kiadott privilegiális oklevelét, amely révén Makwa-i Chama fia: Márton Ozkow-i birtokrészét 6 M.-ért eladta Pétére, fiainak: Bálintnak, Benedeknek és Péternek. Tá.: 1. Vasvári kápt., 1378. > Garai Miklós nádor, 1380. aug. 24. > Szécsi Miklós országbíró, 1381. máj. 24. Dl. 1379. (NRA. 715. 1.) 2. Vasvári kápt., 1378. > Garai Miklós nádor, 1380. aug. 24. > Szécsi Miklós országbíró, 1381. máj. 24. > pozsonyi kápt., 1771. febr. 7. (uo. mint. Tá. 1.) K.: W. XII. 626. (498. szám) (Tá. 1-ről). R.: Almási, Vasvár 29-30. (37. szám). Megj.: Az átírt oklevelet 1. Bgl. II. 321. (461. szám).