Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XII. 1328. (Budapest–Szeged, 2001.)
E.: Dl. 58 013. (Békássy cs. lt. 8.) Az oklevél bal felső és jobb alsó sarka kissé leszakadt. Hátoldalán azonos kéz írásával tárgymegjelölés és 15. sz.-i kéz írásával névmegjelölés; természetes színű, kerek zárópecsét töredéke. K.: Bgl. IV. 41-42. (94. szám) (1328. okt. 28-nov. 4. dátummal). Megj.: A dátum kiegészítéseként [oct. BB.] is elképzelhető. 455. 1328. okt 28. Zágráb Mikch szlavón bán és somogyi c. tudtul adja, hogy 1328. okt. 28-án (a. d. 1328., in fe. BB. Symonis et Jude ap.) Demeter mr. Vaska-i főesp., [I.] Károly király (V) káplánja bemutatta előtte Punek, néhai zágrábi c.-nek azt az 1326. dec. 7-én kelt privilegiális oklevelét, amely szerint Punek c. [I.] Károly királynak, a bemutatott oklevélbe is belefoglalt 1326. júl. 15-i parancslevele nyomán visszahelyezte a zágrábi kápt.-t Vynodol birtok tulajdonába. A bán Demeter mr.-nek a zágrábi kápt. nevében előterjesztett kérésére függőpecsétje alatt átírja és megerősíti a bemutatott oklevelet. D. Zágrábié, ut. supra. E.: 1. Smic. szerint: AN. Donationalia a. 1326. 2. Smic. szerint: Zágrábi kápt. lt. Acta ant. Má.: AN. Liber privilegiorum ep. Zagr. (fol. 50b-51a.) (Df. 283 555.) (E. valamelyikéről; 14. sz.-i). K.: Smic. IX. 427. (352. szám). Megj.: Punek c. átírt oklevelét 1. Smic. IX. 313-314. (257. szám); I. Károly királyét uo. 300-301. (247. szám). 456. (1328. okt. 29. e.) I. Károly király tanúállításra utasítja nyitrai kápt.-t Gula frater-e, András királyi ember mellé a Gron melletti Szt. Benedek-monostor birtokainak általános hj.-ához. Emi.: a 459. számú oklevélben. K.: Str. III. 140-141. (205. szám). Megj.: A terminus ante quem Semler birtok okt. 29-i hj.-ának napjából adódik. 457. 1328. okt 29. A győri kápt. 1328, okt. 29-én (2. die p. fe. Simonis et Jude, a. d. 1328.) kiadott nyílt oklevele szerint, előtte a frater-eit, László fiait: Mihályt és Cosmas-t is képviselő, a Kamarun m.-i Bana birtokbeli Cosmas fia: Doboz c., ill. az ugyanonnan való Dénes fia: Dénes c. Bana birtokot elfelezve megosztoztak egymással több más, az oklevélben név szerint is említett örökségi jogú birtokuk mellett.