Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XII. 1328. (Budapest–Szeged, 2001.)

453. 1328. okt 25. Zágráb Mykch szlavón bán a zágrábi egyházm. területén élő valamennyi nemesnek, libera villa-ban élő polgárnak, ill. bármely rendű és rangú személynek tudtára adja: jóllehet a király parancsa arra kötelezte őt, hogy a László zágrábi püspöknek és egyházának járó tizedeket minden dolog után természetben (in specie) fizettesse meg a nevezettekkel mint más év tapasztalatából tudják is már a püspök és kápt.-ja azonban engedvén a kéréseknek hozzájárultak, hogy a tizedek megfizetése a következők szerint történjék: [1.] A gabonanaműek, úgymint a búza, az árpa, a zab, a köles, valamint az egyéb kölesfajták, a közönségesen borkules-nek nevezett gabona, ill. a törökbúza (surgo) minden kepéje után nov. 11-ig (usque fe. B. Martini conf.) fizessenek 6 jó báni dénárt, amely aprópénzben (parvulus bagatinus) 12-12-nek felel meg dénáronként. [2.] Minden köböl bortized után ugyanazon időpontig ugyanazon dénárokból fizessenek aszerint, ahogyan a nagyobb településeken (villa) az új bor értéke alakul. [3.] Ha a fenti határidőig elmulasztanák a gabona- és a bortized megadását, akkor kepénként és köbölönként 2 dénárral növelt összeget fizessenek, mert a tapasztalat szerint akkorra mind a gabona, mind pedig a bor nagyobb értéket képvisel. [4.] Az 1 éves vagy annál fiatalabb disznóknak a tizedét kell odaadni - amely után egyébként nem szokás tennészetben kivetni a tizedet -, vagy dénárokban kell a tized-kivetéskori értékük szerint fizetni. [5.] Minden méhkas, ill. bárány után l-l dénárt, vagy azok tized részét kell odaadni, s a kecskegidák után fél dénárt hasonló vagylagossággal, amint az másutt is szokás. [6.] Azoknak, akik nem takarítanak be semmit, 2 dénár füstpénzt kell mindössze fizetniük. [7.] Mindettől függetlenül, a kiváltságolt és nagyobb településeken (in villis liberis et maioribus), ahol a tizedszedők azt jónak látják, minden dolog tizedét természetben kell leróni, azaz a borét a pincékben, a gabonanemüekét pedig a magtárakban. Mindezek alapján meghagyja, hogy a tizedeket vagy pénzben a fentebb megállapított összegek szerint, vagy a király rendelkezése értelmében tennészetben teljesítsék, másként erre c.-eivel, bíráival, várnagyaival és officialis-aival kényszeríti rá a vonakodókat. Egyidejűleg tudtul adja, hogy az említett püspök és kápt. egyetértésével született határozat szerint a várnagyok a várak birtokain (in tenutis) élő várnépek tizedcinek egy tizenhatod részét megtarthatják, amennyiben a tizedeket teljes egészében megfizettetik alávetettjeikkel, s hasonló feltételek között részesedhetnek a nemesek a népeik által, s a villicus-ok a polgárok (cives) által fizetett tizedekből szolgálataik fejében, de ettől eltérő hányadot senki sem követelhet magának. Amennyiben viszont a nemesek és villicus-ok nem fizetik, ill. alárendeltjeikkel nem fizettetik meg az esedékes tizedeket, úgy az említett egy tizenhatod részre Kőrös m.ben a körösi c., Zágráb m.-ben a zágrábi c., és másutt is az illetékes c. szerez jogosultságot. Ezek a c.-ek lesznek kötelesek rákényszeríteni a nemeseket és polgárokat a teljes tized megfizetésére a tizedszedőknek, s bírságot is szedhetnek maguknak, amint azt a bán egy másik oklevele is tartalmazta már. D. Zágrábié, f. III. an. fe. ap. Symonis és Jude, a. d. 1328. E.: AH. Zágrábi kápt. lt. Acta ant. 2. 6. (Df. 256 132.) Hátoldalán közel korú és újkori kéz írásával tárgymegjelölés; időrendi mutatócédulája és Fk.-e szerint függőpecsét zsinórjával. Az oklevél jobb oldali harmadában kismértékben kiszakadt.