Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XII. 1328. (Budapest–Szeged, 2001.)

Megj.: Az átírt oklevél [ j-ben megadott tárgyát az átíró oklevél nem adja meg közvetlenül; az átírt oklevelet 1. W. X. 219-221. (149. szám). 446. 1328. okt 16. Körös Mykch szlavón bán és somogyi c. tudtul adja: [1.] a Moroucha-beli Zelna-Vásárhely (fórum Zelna in Moroucha) királyi libera villa-ban bármely szabad állapotú személy megtelepedhet, s ha előtte szavatolta is visszatértét, jótállás-vállalása miatt senki sem háborgathatja. [2.] Zelna-Vásárhclyen a régi szokás szerint minden héten csütörtökön tartassék a vásár. [3.] Az árujukkal a vásárra tartókat ne érje semmilyen zaklatás. [4.] Az említett királyi, ill. vásártartási jogú libera villa-ban letelepedők élvezzenek az érkezésüktől számított 3 évben szolgálatmentességet, ennek letelte után pedig évente nov. 11-én (in fe. B. Martini conf.) minden curia után 12 báni dénárt tartozzanak fizetni. [5.] Teljesítsék ezenkívül a szokásos ajándékokat is. [6.] Eskütétel után ne fizessék se a bánnak, se officialis-ának a tisztítóeskü után járó dénárokat (denarias expurgacionis). D. in Crisio, in fe. B. Galli conf., a. d. 1328. Á.: Mikes szlavón bán, 1340. nov. 15. > Alsólendvai Miklós szlavón bán, 1344. ápr. 22. > István dalmát-horvát-szlavón herceg, 1353. máj. 23. > váradi kápt., 1408. okt. 19. JAL. V. 31. (Df. 230 476.) K.: Smic. IX. 418-419. (346. szám). R.: Stipisié, J.-Samsalovié, M., in: Historijski Zbornik 19. (1959) 301. (382. szám). Megj.: Az átíró okleveleket í. 1340.: Smic. X. 587. (414. szám); 1344.: uo. XI. 129. (95. szám); 1353.: XII. 170. (124. szám). 447. (1328.) okt 17. Avignon [XXII.] János pápa azt követően, hogy a spalatói egyháznak Balianus érsek halála nyomán bekövetkezett clárvulásakor a kápt.-on belül meghasonlás támadt az érsekválasztás kapcsán, minthogy kettős választásra került sor, részint Domokos spalatói főesp., részint pedig a pápai káplán, torinói (Tornacensis) kanonok, Parma-i Bosolus személyéről döntve - mindkettejük mellett összegyűjtvén a szavazatokat -, amely módon történő megválasztását Bosolus nem fogadta el, Domokos viszont támogatói unszolásának engedve erre hajlandóságot mutatott, majd azok után, hogy ügye érdekében Domokos az apostoli szék elé járult, ahol ellenzői közül Ciprus-i (Cyprus) (dict.) György spalatói kanonok, Bosolus híve, ugyancsak megjelenve előadta kifogásait vele szemben, az érsekválasztás kérdése pedig pápai megbízás alapján a Lucina-i Szt. Lőrinc tituláris egyház fejének, Annibaidus bíboros-papnak az eljárása alá került, aki előtt előbb György feladva a választással szembeni ellenkezését önként elállt a pertől, utóbb pedig Domokos is belátva, hogy az érseki szék elhúzúdó betöltetlensége egyházuknak súlyos károkat okoz, lemondott minden jogáról, amelyekhez a szóban forgó választással esetlegesen hozzájutott, az üresedés megszüntetéséről apostoli hatalmával élve főpásztori intéz-