Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XII. 1328. (Budapest–Szeged, 2001.)

A többi 25 pecsét pergamenszalagon az iraton függ. Fk.-felvételén a plicaturán a pecsétszalagok fölött olvashatók az egyes pecséttulajdonosok nevei vagy méltóságai, olykor pedig mindkettő. A Fk. minősége miatt eme apró betűk meglehetősen rosszul olvashatók: [a királyi pecsét átfűzésének helyénél nincs írás], Strigoniensis, Colocensis, Jauriensis episcopus, Demetrius, Mykch, waywoda, judex curie, Johannes Gallicus, Wyllermus, Donch, comes Syculorum, Johannes Hench, [comes] Jauriensis, Supruniensis, agasonum, Posoniensis, Nicolaus Stephani, Dyonisius dapiferorum, Alexander de Azara, de Worasd, Thomas de Ferreo Castro, Stephanus de Wywar, de Kuzeg, Nicolaus Orrus, de Chehte, de Bulunduch, de Semptey, de Lewa, Magyarus, de Nitriensi, de Wytan, de Chokaku. Az oklevél hátoldalán 2 eltérő XV. sz.-i kéz írásával német nyelvű tárgyme&jelölések, későbbi kéztől származó évszámjelölés, valamint ezt kiegészítő újkori kéz írásával napi keltezés. Bgl. IV. e hátoldali leírást tévesen Frigyes római király ellen-oklevelének hátlapjaként írja le. Tá.: 1. I. Károly király, 1337. szept. 11. HHStA. Urkundenabteilung. Allgemeine Urkundenreihe. Rep. 1-17. (Df. 257 981.) 2. I. Károly király, 1337. szept. 11. HHStA. Handsehriftenabteilung. Österreichische Weltliche Archive. Weiss 45. 197-202. (Df. 258 468.) K.: F. VIII/7. 204-211. (160. sz.) (E.-ről, csak évi kelettel); [Reg. Habsb. szerint még: Spiess, Aufklárgen. i. d. Geschichteu. Diplomatik. 1. 7.; Kurz, Friedr. d. Sch. 503.] R.: [Reg. Habsb. szerint: Lichnowsky III. 401. n. 767.; Böhmer, Reg. Imp. F. d. Sch. n. 241. ésUngaran. 209.; Böhmer, Wittelsbach. Reg. 127.; Licbenau462.] Reg. Habsb. III. 1930. szám (német nyelvű); Horváth J., 9. (63. szám); Bgl. IV. 39-40. (92. szám) (Német nyelvű, egybevonva a 422., 426. számú, a békekötéssel kapcsolatos oklevelekkel, rövid latin részleteket is idézve azokból; apparátusában összekeveredve a két uralkodói békeokmány levéltári és könyvészeti adatai.) Ford.: Békeszerződések 96-105. (34. szám; magyar nyelvű). 424. 1328. szept 21. Az egri kápt. - 1328. szept. 21-én (in fe. B. Mathei ev., a. d. 1328.) kelt, [I.] Károly királyhoz (H) intézett jelentése szerint - eleget téve az uralkodó parancslevélben (1. 421. szám) foglaltaknak Thekele nb. Tamás királyi ember társaságában tanúul küldte emberét, Miklóst, hogy a megnevezett várak és azokhoz tartozó birtokok hj.-át elvégezve beiktassák tulajdonukba Vilmos (Willermus) mr.-t, akit 3 várnagya, nevezetesen is Perwen-i János, Bolond (dict.) Pál és Zenk [ 3>: Zonk] (dict.) János képviselt az eljárásban. Amikor Matus fia: Máté c. Hydweghe- Hydwegh birtokához jutottak, amely Therebes, Zech-Zéch és Veyche birtokok között fekszik, Máté megmutatta nekik a régi határokat, amelyek közül 3 határjelre, a Zech menti szakaszon az elsőre, ugyanitt a Zéch-i közút mellett egy másikra, valamint még a Bodrogh folyó mentén egy harmadikra is esküt tétettek vele, majd megújították azokat mint a Hydwegh-et Zéch és Veyche birtokoktól elkülönítő határ jeleit. A harmadik említett ponttól a határ a Bodrogh medrében a folyásiránnyal szemben halad Remethezegh hely felső részéig, ott kilép a mederből s Dé