Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XII. 1328. (Budapest–Szeged, 2001.)

E.: Dl. 76 391. (Zichy cs. zsélyi lt. 211. A. 74.) Hátoldalán azonos kéz írásával tárgymegjelölés, továbbá késő középkori kézzel névmegjelölés; természetes színű, doborpajzs alakú zárópecsét töredéke, szalagja. K.: Brüsztle II. 39-41.; Z. I. 311-313. (332. szám). 276. 1328. máj. 21. [I.] Károly király (H, Da, C, Ra, Se, G, L, Co, Bu, princ. Sal., mont. S. Angeli dom.) a színe előtt nemzetségi rokonságuk összes tagjának ügyvédjeiként megjelent Vtruchuk-i János fia: András, István fia; András és Pál fia: Péter kérésére és oklevél-bemutatása alapján átírja egyrészt az egri kápt. 1303. ápr. 4-én kelt megerősítésében [IV.] László király 1274. jan. 31-én kiadott, a nevezettek szabadsága tárgyában rendelkező privilegiális oklevelét, másrészt pedig a szóban forgó privilégium érvényének elfogadását illetően bizonytalan Vilmos (Villennus) mr. szepesi és Vywar-i c. oklevelét (1. 116. szám), egyidejűleg helybenhagyja és megerősíti a kérelmezők kivételét várhoz kötött állapotukból, elismeri nemesi kiváltságokhoz jutásukat, végezetül hadiszolgálatokban szerzett érdemeik jutalmául megerősíti őket a [IV.] László király szóban forgó rendelkezése révén nekik juttatott Harkach föld adományában. Erről új és autentikus kettős pecsétjével megerősített privilegiális oklevelet ad ki. Kelt Endre mr., [székes-]fehérvári prépost, udvari alkancellár keze által, a. d. 1328., XII. Kai. Jun., uralkodásának 28. évében. Méltóságnévsor. A. E.: Dl. 107 846. = Adorján-Szeleczky cs. lt. 2. 1. (Df 2S6 079.) Függőpecsét sodratával. Hiányos. Má.: Uo. (19. sz.-i; E.-ről). Megj.: IV. László király átírt oklevelét 1. Reg. Arp. 2453. szám, az egri kápt. átírását Anjou-okit. I. 367. szám. 277. 1328. máj. 24. Visegrád [I.] Károly király (V) meghagyván Mykch szlavón bánnak, ill. a mindenkori bánoknak, továbbá a kereszteseknek [!], az apátoknak, a c.-eknek, a várnagyoknak és helyetteseiknek, valamint minden rendű és rangú személynek Szlavóniában a zágrábi egyházm. területén, hogy a zágrábi egyház és püspökség az alapító Szt. László király iránti tiszteletére tekintettel különleges oltalmát élvezi, s megőrzi azt az elődei által adományozott, ill. megerősített összes jogában és kiváltságában, emiélfogva megparancsolja, hogy a szóban forgó egyház privilégiumaiban foglalt kiváltságokat mindenki csorbítatlan épségben tartsa meg, a korábbi királyok és a szlavón nemesek régi rendelkezése szerint a marturina tizedét, nemkülönben pedig az Összes többi javak után járó tizedeket is hiánytalanul teljesítsék a zágrábi egyház számára. D. in Wysegrad, f. III. prox. p. fe. Penth., a. d. 1328.