Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XI. 1327. (Budapest–Szeged, 1997.)

kápt.-tól 1327. máj. l-jén (oct. B. Georgii mart.) kézhez kapott jelentésből értesült a kápt.-i kiküldött tanúskodásával 1326. dec. 13-án elvégzett birtokfelosztás megtörténtéről. A jelentés alapján leírja a Zylua birtokból kiszakított és 4 részre osztott — negyedében János által megtartott, háromnegyedében Lászlónak átadott — Sum birtok határait. Erről mindkét fél számára nyílt oklevelet ad ki. D. in Vysegrad, V. f. prox. p. fe. B. Johannis Bapt. an. portám Latinam, a. d. 1327. E.: Dl. 86 986. (Hg. Esterházy cs. lt. 47. W. 4.) Felső részében kissé megrongálódott. Hátoldalán újkori kézírásával tárgymegjelölés, ill. pecsét nyoma. K-: — 201. 1327. máj. 8. Visegrád [I.] Károly király (H) előtt egyik részről Peech nb. Gergely fiai: Lucachius és Gergely, a másikról Egyed fiai: Iwan és Simon a Sándor országbíró által máj. 1-jére (ad oct. B. Georgii mart.) kitűzött perükben megjelenve elmondják, hogy miután a Zabouch m.-i Zooch birtokra mindkét részről jogot formáltak — előbbiek apai örökségükként, ill. a királytól privilegiálisan újólag is elnyert birtokukként, utóbbiak úgyszintén királyi adománylevélre hivatkozva —, majd Gergely fiai pebe fogták Egyed fiait, a hosszan húzódó, többször elhalasztott ügyben végül az országbíró engedélyével fogott bírák révén egyezséget kötöttek. Eszerint Iwan és Simon Zoochfertey halászóhely kivételével teljességgel lemondanak Zooch birtokról Lucachius és Gergely javára, míg azok ennek fejében biztosítják számukra a nevezett halászóhely mindenkori zavartalan megközelítését és használatát, arra is ígéretet téve, hogy a Tiszából a halaknak utat adó vízjárást soha nem fogják elrekeszteni. Iwan és Simon a birtokra vonatkozó, jogigényüket alátámasztó oklevelüket átadják perbeli ellenfeleiknek, egyben érvénytelenítik az estelegesen felmerülő további okleveleket. A király megerősítvén a megegyezést, oklevelének visszahozatala esetére privilégium kiadását ígéri. D. in Wysegrad (Vysegrad) in quind. B. Georgii mart., a. d. 1327. E.: 1. Dl. 2415. (NRA. 932. 18.) Hátoldalán késő középkon kéz írásával tárgymegjelölés, ill. pecsét nyoma. 2. Dl. 2416. (NRA. 928. 51.) Hátoldalán újkori kéz írásával tárgymegjelölés, ill. pecsét nyoma. (Eltérő névalakja zárójelben szerepel.) K: AO. II. 278—279. (258. szám) (E. 1-ről; kivonatos). 202. 1327. máj. 8. Eger Valterus mr. Borusua-i főesp., Péter mr. Sombon-i főesp.-nek, Chanád (Ch.) egri püspök általános vicarius-ának helyettese előtt az említett Péter mr. kinyilvánítja, hogy Puruen-i