Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XI. 1327. (Budapest–Szeged, 1997.)

a sajátjuknak vallanak — s ennek megfelelően határait is kitűzik —, míg a fennmaradó földrész és erdő Karol fiainak jut örök birtoklásra. Erről a kápt. szept. 10-én (8. die earundem quind.) — emberének visszatértével — oklevelet ad majd ki a feleknek, ill. ügyvédjeiknek. D. in. oct. B. Georgii mart., a. d. 1327. E.: Dl. 31 211. (Csicsery cs. lt. 887.) Hátoldalán azonos kéz írásával tárgymegjelölés; zárópecsét nyomával. K: — R.: Kárffy Ö„ TT. ú. s. 1 (1900) 393. 187.1327. máj. 1. Az egri kápt. jelenti Fülöp nádornak: eleget téve a febr. 7-i utasításában (1. 66. szám) foglaltaknak, István fia: Domokos királyi ember társaságában tanúul küldte Warada-i Pál papot, akik Hene birtok szomszédaitól és másoktól olyan értesüléseket szereztek, hogy Tamás fia: Beke valóban erőszakkal hurcolta a váradi kápt. elé Samud fia Miklós fiát: Domokost, akit csak félelme kényszerített arra, hogy Hene-i birtokát a kápt. által írásba foglalt adásvétel útján átruházza Beke-re. D. in oct. B. Georgii mart., a. d. 1327. E.: AL. Bánffy lt. 13. (Df. 260 592.) Bánffy szerint hátoldalán tárgymegjelölés, zárópecsét nyomával. K: Bánffy I. 57—58. (60. szám). R.: Doc. Trans. II. 218. (441. szám) (Bánffy nyomán). 188. 1327. máj. 1. A pécsi kápt. előtt — 1327. máj. l-jén (in a. d. 1327., in die SS. Philippi et Jacobi ap.) kiadott nyílt oklevelének tanúsága szerint — Patard-i Vitha Tóbiás özvegye, Agad-i Balad fiának, Tamásnak a leánya: Margit nemes asszony, valamint fia: Péter örök jogon eladják Vince fia: Bozo hitvesének, Margitnak s rajta keresztül Bozo-nak Dinnyeberki földön fekvő teljes részbirtokukat, amelyet az özvegy annak idején még házasságakor kapott. A felek az adásvételkor olyan megkötésben egyeznek meg, hogy amennyiben a vevők örökös nélkül maradnának, úgy a földrésznek a királyra kell szállnia (ad partém et iura regii fisci sui devolverentur). Á.: a 304. számú oklevélben. Tá.: Koller és F. szerint: Opuhai László nádor, 1372. máj. 16. (E.-ről) > 1746. szept.-i ítéletlevél a királyi kúriában. K: Koller VII. 289—290.; F. IX. 7. 328. (204. szám) (mindkettő Tá.-ról).