Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XI. 1327. (Budapest–Szeged, 1997.)

Tá.: 1. Nagymartom Pál országbíró, 1341. máj. 8. Dl. 3346. (NRA. 1536. 52.) 2. Nagymartom Pál országbíró, 1341. máj. 8. Fk.: Dl. 97 864. (Vay cs. berkeszi lt.) (Eltérő névalakjai zárójelekben szerepelnek.) (mindkettő E.-ről). K.: AO. II. 344. (305. szám) (Tá. 1-ről). 621. 1327. Az esztergomi kápt. 1327-ben (a. d. 1327.) kiadott privilegiális oklevelében átírja azt a saját, 1258. febr. 28-án Fülöp prépost és a kápt. neve alatt kiadott oklevelét, amely a Saag-i (Tá. 3.: Saagh) prépostság és Hunthpazman (Tá. 3.: Hunthpaznan) nb. Mohud (Tá. 2.: Bohut) fia: István között Parasa (Tá. 2.: Parasza, Tá. 4.: Parassa) birtokkal kapcsolatban létrejött egyezséget foglalta írásba. Tá.: 1. Nagymartoni Pál országbíró, 1348. márc. 22. > esztergomi kápt., 1348. ápr. 10. Dl. 3967. (Acta eccl. 54.) 2. Nagymartoni Pál országbíró, 1348. márc. 22. > esztergomi kápt., 1348. ápr. 10. Dl. 25 108. (Acta Jes. Neosol. 7. 153.) (18. sz.-i Má.-ban). 3. Nagymartoni Pál országbíró, 1348. máj. 12. Dl. 3966. (Acta eccl. 55.) 4. Nagymartoni Pál országbíró, 1348. máj. 12. Dl. 25 040. (Acta Jes. Neosol. 3. 51.) (18. sz.-i Má.-ban). 5. Nagymartoni Pál országbíró, 1348. máj. 12. SA. Kosice (Kassa). Rozsnyói kápt. lt. Oki. 13. (Df. 259 047.) (1777. okt. 1-jei Má.-ban). K.: F. IX. 7. 81. (40. szám) (Tá. 3-ról); F. VIII. 7. 199. (157. szám) (Tá. 3-ból kiemelve az 1327-re vonatkozó szakaszt); F. IX. 1. 587. (327. szám) (Hevenesi Tá. l-re visszamenő Má.-ából). Megj.: Az átírt 1258. évi oklevelet 1. F. IV. 2. 477-480. 622. 1327. A pécsi kápt. előtt Márton mr. királyi kamaraispán nevében Sermonus mr. fia: Saldenus igazolja, hogy Jakab c. fiai: Miklós és Corrardus mr.-ek a király levelében 100 telekre 12 M.-ban megszabott folyó adókötelezettségükből (de presenti collecta) összes birtokuk után mindent teljesítettek a kamaraispán felé, s ezáltal mentességet szereztek a további tartozás alól. D. f. VI. prox. p. fe. B [a.] d. 1327. E.: SÚA. Révay cs. lt. Gyulay 4. la. (Df. 259 831.) Hátoldalán azonos kéz írásával tárgymegjelölés; Fk.-én mandorla alakú pecsét nyoma. K.: Koszta L., Baranyai Levéltári Füzetek. 152. 10—11. (12. szám) [= Különnyomat a Bar. tí. 1992—1995 c. kötetből]