Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XI. 1327. (Budapest–Szeged, 1997.)

582. 1327. dec. 14. Visegrád Sándor c., [I.] Károly király (H) országbírája, Vasvár m.-i c. és Sarwar-i várnagy emlékezetül adja, hogy amikor 1327-ben (a. d. 1327.) a királytól és Erzsébet királynétól a királyi és királynéi tárnokok, ill. más condicionarius-ok felkutatására és földestől való visszaszerzésére felhatalmazott Magyar (dict.) Pál mr.-t, Gymes-i várnagyot szentmiklósi (de S. Nicolao) Mihály királyi ember a fehérvári kápt. tanúságával be akarta vezetni a Zala m.-ben fekvő, királyi és királynéi tárnokok, ill. condicionarius-ok földjének vélt Zala m.-i Sceleus, Poloznuk, Chopok és Vrs~Wrs részbirtokokba, ill. Abraam falu tulajdonába, a veszprémi kápt. ügyvédje ellentmondott a 4 részbirtok iktatásának, amiért is Pál mr. dec. 7-re (ad oct. B. Andree ap.) a királyi jelenlét elé idéztette a kápt.-t. A kitűzött napon a király és a királyné ügyvédvalló levelével megjelent Pál mr. előadja, hogy az ellentmondás csak a 4 részbirtokra vonatkozott, de Abraam falu visszavétele ellen nem történt óvás, mire a veszprémi kápt. ügyvédvalló levelével megjelent János mr., veszprémi prépost, királynéi alkancellár közli, hogy Abraam esetében csak tájékozatlanság miatt maradt el az ellentmondás, ám régi királyi adománylevelek bizonyítják, hogy a szóban forgó birtokok mindegyike a veszprémi kápt.-t illeti meg, s bemutatja II. [Í: I.] Béla fiának: [I.] László királynak egy 1082. évi, a veszprémi egyház tulajdonjogát Poloznuk és Chopok predium-ok vonatkozásában igazoló privilégiumát, [II.] András királynak egy 1222-ben kiadott s [IV.] László, ill. [I.] Károly királyok által is megerősített, a veszprémi egyház tulajdonjogát Poloznuk és Sceleus predium-ok és Abraam falu estében bizonyító privilégiumát, továbbá [II.] András királynak egy másik, ugyancsak 1222-ben kelt s [IV.] Béla király által megerősített, a veszprémi egyház tulajdonjogát Poloznuk-ot illetően tanúsító privilégiumát, valamint [II.] András királynak egy harmadik, 1217-ből való, [IV.] Béla király által szintén megerősített, s a veszprémi egyház birtokjogát ugyancsak Poloznuk vonatkozásában alátámasztó privilégiumát, nemkülönben [IV.] László király hitvesének, Erzsébet királynénak egy 1290-ben kelt, Olwrs királynéi tárnoki földet magánkézre adó privilegiális oklevelét, végezetül pedig a fehérvári kápt.-nak ama privilégiumát, amely tanúsítja, hogy Olwrs földet előbb az 1290-ben megadományozottnak a fia — [I.] Károly király korábbi hitvesének, Mária királynénak az engedélyével — eladta, utóbb viszont az új tulajdonosok a veszprémi egyházra hagyták. Miután Pál mr. ezen bizonyítékokkal szemben keresetét nem tudja semmivel sem alátámasztani, az országbíró a vitatott Abraam-i, Sceleus-i, Poloznuk-i Chopok-i részbirtokokat és Olwrs királynéi tárnoki földet szőleivel együtt a veszprémi kápt.-nak ítéli. Erről függőpecsétjével megerősített privilégiumot ad ki. D. in Vysegrad, in quind. B. Andree ap., a. d. 1327. E.: Veszprémi kápt. mit. 216. Ábrahám 6. (Df. 200 829.) Hátoldalán egykorú és újkori kéztől származó 2 tárgymegjelölés; Fk.-én függőpecsét zsinórja látható. Á.: 1. I. Károly király, 1330. júl. 25. Uo. Ábrahám 9. 246/1. (Df. 200 838.) 2. I. Károly király, 1330. júl. 25. > Szécsi Miklós országbíró, 1383. máj. 20. Uo. 419. Csopak 15. (Fk.-én a jelzet javítva: Ábrahám 12.) (Df. 201 041.)