Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XI. 1327. (Budapest–Szeged, 1997.)

[I.] Károly király (H, Da, C, Ra, Se, G, L, Co, Bu, princ. Sal., mont. S. Angeli dom.), miután tőle Kuchk-i Sándor c., országbíró bizonyos titkon terjesztett híresztelések nyomán — amelyek szerint más nemeseknek is érvényes jogcímük volna a királyi adomány révén az ő tulajdonába került Vasvár m.-i Papuch, valamint Elk falu, Thataberfuldee-Tataberfuldee, a két Pauli-Keth Pauli és egyéb birtokokra, ill. birtokrészekre — vizsgálatot kért annak kiderítésére, hogy törvényes-e birtokjoga a szóban forgó fekvő javakban, tanú állítására utasította (1. 182. szám) a győri kápt-t az ügyben lefolytatandó vizsgálathoz. A kápt. 1325. [5: 1327.] júl. l-jén adott jelentéséből (1. 347. szám) megtudván, hogy a Halasthow-i Márkus fia: János királyi ember által elvégzett vizsgálat során az említett híresztelések nem nyertek megerősítést sem a királyi udvarban, sem a Vasvár, Sopron és Zala m.-ékben tartott generális congregacio-kon (1. 181. szám), sem pedig a vasvári, Kurmund-i és veszprémi vásárokon történt kikiáltások alkalmával, sőt, éppen ellenkezőleg, az összegyűjtött értesülések minden birtok vonatkozásában igazolják a királyi adományozói jogkör alá tartozásukat, a király — mert előtte a kitűzött időpontban [1327. aug. 8-án] sem jelentkezett senki — Sándor országbírót érdemei alapján megerősíti a Vasvár m.-i Papuch, Elk, Thataberfuldee, Mikulosfalua-Miklosfalua a Sopron m.-i két Pauli, valamint Sebus, Takachy, Egereyd-Egeryed, nemkülönben a Veszprém m.-i Wk, továbbá Somlyo, Sedwn, Myske, Ech~Eech, Paznan-Páznám és Kuchk birtokokban, ill. birtokrészekben. Érdemei közül kiemeli, hogy a néhai János nádor lázadó fiát: Jánost megfékezve a kezén levő 4 legerősebb várat, Sarwar-t, Wywar-t és Kethkuseg-et districtus-aikkal, predium-aikkal és falvaikkal együtt visszaállította a király hatalma alá. A felsorolt birtokokra bármely jogcímen igényt támasztóknak — kivált is Cherüknek és fiainak — örök hallgatást parancsol, s a háborítatlan birtoklást maga szavatolja. Sándor országbírónak és mindkét nembeli ivadékainak megengedi, hogy bármi úton-módon szerzett birtokaikat szabad akaratuk szerint adhassák el, ruházhassák át és örökíthessék fiúkra, a fiúk fiaira, a testvérek fiaira, a lánytestvérek fiaira és leányaira v. az egyházakra. Ha azonban Sándor c. és fiai meghalnának, az eladásokból v. elidegenítésekből visszamaradt birtokok már csak fiaikra, ill. a fiú- és lánytestvérek leányaira szállhatnak. A birtokaikon elfogott minden rendű és rangú tolvajt, ill. gonosztevőt ők v. officialis-aik elítélhetnek, vétkük súlya szerint megbüntethetnek, megcsonkíthatnak vagy felakaszthatnak. Birtokaikon akasztófát állíttathatnak és a kínzóeszközök minden fajtájával rendelkezhetnek. Létesítendő malmaikhoz bárhol vizet vezethetnek a Raba folyóból a Mezeuraba-hoz a király, ill. bármely nemes földjein keresztül. Erről a király új és autentikus kettős pecsétjével megerősített privilégiumot ad ki. Kelt Endre mr. [székes-]fehérvári prépost, udvari alkancellár keze által, a. d. 1327., IV. Kai. Sept., uralkodásának 27. évében. Méltóságnévsor. A. A.: I. Lajos király, 1361. ápr. 9. > győri kápt., 1372. máj. 31. Győri kápt. mit. Pápoczi prépostság. CTH. 2. 17. 58. (Df. 278 138.) Tá.: Garai Miklós nádor, 1410. nov. 14. SÚA. Révay cs. lt. Turóc 1.10. (Df. 260 247.) (Áról). Má.: Győri kápt. m. lt. Pápoczi prépostság. TH. 1. 169. (Df. 278 184.) (Á.-ról; 18. sz.-i). K.: HO. I. 143—149. (99. szám); Bgl. III. 248—249. (452. szám) (mindkettő Á.-ról).