Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XI. 1327. (Budapest–Szeged, 1997.)

410. 1327. aug. 22. fNagy-JKálló Péter fia: Jakab c., mr., Jakab mr. Zoboch-i c. helyettese és a m. 4 szb.-ja emlékezetül adják, hogy miután Semyen-i Mihály fia: Mihály mr. az ő emberüknek, Fábián Bir-i nemesnek a társaságában aug. 22-re (sabb. prox. p. fe. S. regis Stephani) színük elé idézte Kallo-ba Semven-i János fiát: Pétert s annak 2 jobbágyát, Bede-t és Tamást, utóbbiak a kitűzütt napon halasztást kérő megbízottakat küldtek maguk helyett, akik szept. 5-ét (quind. datarum presencium) kérték időpontul megbízóik megjelenésére. D. loco et termino prenotatis, a. d. 1327. E.: Dl. 50 844. (Kállay cs. lt. 1300. 229.) Hátoldalán azonos kéz írásával tárgymegjelölés; 3 zárópecsét nyoma. EmL: a 426. számú oklevélben. K: — R.: Kállay I. 73. (299. szám). 411.1327. aug. 23. [I.] Károly király (H, Da, C, Ra, Se, G, L, Cu, Bu, princ. Sal., mont. S. Angeli dom.) emlékezetül adja, hogy jóllehet a néhai Fülöp nádor fiú utód nélkül hunyt el, s így mindazon várai, birtokai és javai, amelyeket tőle adományba kapott, királyi kézre háramlottak vissza, ő azonban az elhunyt érdemei nyomán az iránta érzett megbecsülést kiterjesztve rokonaira, királyi teljhatalmánál fogva Fülöp nádor örökösévé tette az említett javak uralmában a nádor carnalis frater-ének, Jánosnak a fiát: Vilmos (Vylermus) mr. szepesi és Wyuar-i c.-t. E rendelkezését követően Vilmos mr. azzal folyamodott hozzá, hogy mindazon privilégiumok és oklevelek hatálya, amelyeket Fülöp nádor annak idején a szóban forgó javadalmak kapcsán tőle elnyert, érvényesülhessen a továbbiakban őrá vonatkozóan, ill. nyerjen megerősítést a király új és autentikus pecsétjével ellátott privilégiumában is. Az uralkodó részint Fülöp nádor szolgálataira tekintettel, részint Vilmos mr. érdemeit jutalmazva — egyebek között, hogy érdekében hátrahagyta hazáját, rokonságát, ill. ősi örökségét — teljesíti a kérést, s a bemutatott iratok közül új és autentikus pecsétjével ellátott privilégiumában átírja azt az egy privilegiális oklevelét, amelyet 1317. nov. 3-án első autentikus pecsétjével megerősítve adott ki Poloucha birtok és az ugyanazon nevű kővár eladományozásáról. Kelt András mr. [székes-] fehérvári prépost, udvari alkancellár keze által, a. d. 1327., X. Kai. mensis Sept., uralkodásának 27. évében. Méltóságnévsor. A. E.: Dl. 1904. (NRA. 903. 01.) Lila-vörös zsinóron függő, szélein sérült kettős pecséttel. K-: AO. II. 316—318. (280. szám) (kivonatos). Megj.: Az átírt oklevelet 1. AO. I. 445—448. (401. szám).