Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XI. 1327. (Budapest–Szeged, 1997.)

bői — amelyek László halálával testvérének, Sámuelnek a kezébe kerültek — egyharmad részt megszerzett, kétharmad rész pedig az ítélkező országbíróé lett, mindazonáltal mégis, egy másik királyi privilégium szerint a szóban forgó elharmadolt 3 részbirtok mindegyike teljes egészében törvényesen királyi kézbe háramlott, így azok még akkor is királyi tulajdont képeznek, ha ő korábban nem is igyekezett ama megfontolásokból megakasztani a peres eljárást, hogy a kereset a hűtlenség elkövetése előttről származik, és hogy nem méltányos szembeszegülnie a hívei, Raphayn és Dousa által kezdeményezett per követelésével. Mindenesetre, ha az elmarasztalt pártütők, ill. leginkább is László ivadékai az említett eljárás ürügyével törekednének a nevezett birtokokra jogot formálni, az efféle próbálkozást hiábavalónak nyilvánítja. Ezek után tekintetbe véve a néhai Farkasius mr. fiának: Tamás erdélyi vajdának, Zounuk-i c.-nek mindazon érdemeit, amelyeket királysága kezdeteitől őt szolgálva szerzett, kérésére örök jogon neki adományozza Chabanka fia János fiainak: Sámuelnek és Dávidnak, továbbá az említett néhai Lászlónak az országban fekvő összes, kivált pedig név szerint is említett birtokait. Erről új és autentikus kettős pecsétjével megerősített privilégiumot ad ki. Kelt András mr. [székesfehérvári prépost, udvari alkancellár keze által, a. d. 1327., XII. Kai. Jun., uralkodásának 27. évében. Méltóságnévsor. A. E.: Dl. 2430. (NRA. 695. 2.) Hátoldalán egykorú kéz írásával tárgymegjelölés; vörös-kék selyemzsinóron függő csonka pecséttel. I. Lajos király megerősítő záradékával ellátva 1365. márc. 17-én. Tá.: 1. Gilétfi Miklós nádor, 1346. febr. 12. Dl. 3202. (NRA. 695. 4.) (E.-ről; kelet nélkül). 2. Gilétfi Miklós nádor, 1346. febr. 22. Dl. 2013. (NRA. 695. 4.) (E.-ről). 3. Gilétfi Miklós nádor, 1346. febr. 22. (Tá. 2-vel egyező jelzet alatt; mindkettő jún. 20-i kelettel). K.: AO. II. 280—284. (260. szám) (E.-ről; kivonatos). R.: Doc. Trans. II. 220—221. (445. szám) (AO. alapján). 230. 1327. máj. 21. Visegrád [I.] Károly király (H) hites emberének kiküldésére szólítja fel a budai kápt.-t, hogy tanúskodása mellett Galsa-i Miklós, ill. Bezered-i Péter királyi emberek valamelyike elvégezze a hűtlensége miatt összes fekvő javaitól megfosztott Bogloskv~Bogloskw-i (A. 2.: Bogloskö) Elyas fia Péter fia: Péter birtokainak —jelesen is Bogloskv birtokának és egyéb, főleg Nógrád m.-i javainak — hj.-át, és beiktassa azok tulajdonába hívét, a néhai Farkasius (A. 3.: Farcasius) fiát: Tamás erdélyi vajdát és Zonuk-i c.-t. Az estleges ellentmondókat a királyi jelenlét elé idézteti, egyben írásos jelentést kér a történtekről. D. in Vysegrad, in die Asc. d., a. eiusdem 1327. Á.: 1. Budai kápt., 1327. jún. 4. (1. 267. szám) Dl. 2422. (NRA. 433. 4.) 2. Budai kápt., 1327. jún. 4. Dl. 65 740. (Balassa cs. lt. 22.) (18. sz.-i Má.-ban).