Blazovich László-Géczi Lajos: Anjou–kori Oklevéltár. X. 1326. (Budapest–Szeged, 2000.)

magában foglalja Tamás vajda 1325. december 9-i meghagyását. D. f. IV. prox. p. fe. B. Nicolai conf. Miklós prépost, Santus éneklő-, Tamás őrkanonok és János Ozd-i főesperes, dékán idejében. E.: AL. Suky cs. lt. A. 1. (Df. 255 152.) Hátoldalán későbbi tartalmi kivonatok; A fényképen függőpecsét zsinórja látható. K.: Doc. Trans. II. 383—384. (Tamás vajda 1325. évi oklevelét 1. Anjou-okit. IX. 553. sz.) Ford.: Doc. Trans. II. 208—209. (Román nyelvű). 535. 1326. dec. 11. 1. Károly király (H, Da, C, Ra, Se, G, L, Cu, Bu, princ. Sal., mont. S. Ang. d.) tudatja, hogy Orrus (dict.) Péter mr., pozsonyi alvárnagy (!) bemutatta a pozsonyi kápt. privilegiális oklevelét arról, hogy ő a pozsonyi vár Ilka-i nemes jobbágyaitól a kápt. előtt megvásárolta a Pozsony megye nagy kerületében (in maiori districtu comitatus Posoniensis) fekvő Apka nevű birtokot, [amelyen a Szt. Mihály egyház van] és kérte a királyt, hogy őt részint vásárlás, részint királyi adomány címén a birtokba iktattassa be, és a vásárlást erősítse meg. A király 1326. július 25-én (309. sz.) meghagyta a pozsonyi kápt-nak, hogy Tukulchen-i Péter vagy Pamlynus fia László királyi emberrel küldje ki emberét bizonyságul Péter mr. beiktatására. A király, miután a kápt. 1326. augusztus 10-én (330. sz.) jelentette, hogy a királyi ember Péter mr-t ellentmondás nélkül beiktatta a birtokba, az adásvételt új és autentikus kettős pecséttel ellátott oklevélben saját adományaként is megerősíti. Kelt András mr., fehérvári prépost, alkancellár keze által. III. Id. Dec. Méltóságnévsor. A. E.: 1. Dl. 2367. (OL. Kamarai lt. Mon. Pos. 51. 12.) Zöld zsinóron kerek, természetes színű függőpecsét töredéke. 2. Dl. 2369. (NRA. 1713. 5.) Függőpecsétre utaló bevágások. Má.: Dl. 25 078. (OL. Kamarai lt. Mon. Pos. 9. 2.) A Dl. 2367. alapján. XVIII. századi. K.: Megj.: A szögletes zárójelbe tett rész a Dl. 2367-ben nem szerepel.